„A választások óta a kormánynak még egyszer nem sikerült a költségvetést a tervezett keretek között tartani. EP-képviselőként már többször jeleztem a hazai költségvetés vitájában a magyar parlamentben is, hogy rendre irreális előfeltételeken, képzelt növekedésen alapuló költségvetés készült” – nyilatkozta a hvg.hu-nak adott terjedelmes interjúban Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter, EU-képviselő.

A kormány privatizációs politikája kapcsán jelezte, hogy Financial Times elektronikus változatában már írt a „középjobb” Fidesz hamis konzervativizmusáról. Szerinte „nem lehet konzervatív az a párt, amelyik nemcsak az állami szabályozást, hanem magát az állami tulajdont is ennyire szereti”.

Bokros kiemelte: a kabinet „versenytorzító akadályok sorozatát vezette be a szektorális adókkal, mesterséges magánmonopóliumokkal (például a dohányárusítás monopóliuma), másrészt tudatosan tágítja az állami tulajdonosi szerepvállalását is”. Emlékeztetett ezzel kapcsolatban a Mol korábban orosz kézben levő részvénypakettjének megvásárlására, a Rába államosítására és az E.ON gázüzletágának állami kézbe vételi szándékára.

„Ez semmiképpen nem konzervatív, hanem éppenséggel nyíltan szocialista felfogás, annak is valamiféle avítt változata, hiszen Nyugat-Európában ma már kivételes az olyan szocialista párt, amelyik az állami tulajdon bővítésében látja a jövőt” - fogalmazott.

„A Fidesz államszocializmusa rengeteg kárt okoz az országnak, mert teljesen feleslegesen elpazarolja az adófizetők pénzét olyan vagyontárgyak megvételére, amelyeket a magánszektor minden kétséget kizáróan sokkal hatékonyabban tud üzemeltetni és bővítetten újratermelni” – állítja Bokros. Szerinte ennek valódi célja az, hogy „az állami tulajdon folyamatos fosztogatásával a költségvetésen kívül és a társadalom demokratikus ellenőrzését kikerülve óriási mennyiségű, áttekinthetetlen pénzbevételhez lehet majd jutni, amit a jelenlegi politikai hatalom korlátlan meghosszabbítására lehet felhasználni”.

Úgy látja, „a populizmus csúcsa lesz majd az a javaslat, hogy a politikai pártok ne részesülhessenek költségvetési támogatásban”. Szerinte az állami vállalatokat uraló kormánypártnak erre nem lesz szüksége, míg más pártok nem juthatnak majd semmilyen legális forráshoz.

„Figyeljünk erre nagyon, mert így függ össze a hazai demokrácia szétverése és az állam tulajdonosi szerepvállalása, amelyik a kormánypárt által olyannyira csodált putyinizmus magyar változata – olajjövedelmek híján” – jelentette ki a politikus.

A rezsicsökkentés kapcsán kiemelte, hogy ez „az államhatalommal való súlyos visszaélés”. A természetes monopóliumként működő közüzemi vállalatok árképzésében nélkülözhetetlen az állami szabályozás, de ha a költségek alá csökkentik az árakat, „pontosan oda jutunk vissza, amit a szocializmusban megtapasztaltunk, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott árak miatt a befektetések nem térülnek meg, aminek következtében minden leépül, lerobban és lerohad a víz-, gáz- és villamosenergia-termelésben és -elosztásban”.

Az ilyen sarcot a cégek szerinte vagy áthárítják, vagy ha nem tudják megtenni, akkor a szükséges pótló beruházásokat sem valósítják meg – és „megint a kommunizmushoz jutunk vissza, minden gázcső, vízvezeték és villanyoszlop elrozsdál, tönkremegy a szennyvízhálózat”.

Ráadásul közgazdasági közhely – tette hozzá –, hogy „minden ártámogatás szociálisan káros, mert a nagy fogyasztók, a magasabb jövedelműek járnak jól, nem pedig a szegények, akik jóval kevesebb közüzemi szolgáltatást vesznek igénybe. Igen furcsa ezért, hogy az MSZP is mellé állt ennek a vérpopulista és igen káros intézkedésnek”.

A felsőoktatás helyzetéről szólva Bokros úgy fogalmazott: alapvetően hibás felfogás, hogy „egy olyan végletekig nyitott és globális piacon, mint amilyen ma a felsőoktatás, a verseny helyett a kormány akarja kijelölni, melyik a jó egyetem és melyik nem”.

Ez szerinte „ellentmond annak, hogy a fogyasztó, a hallgató, amelyik szó szerint életre szóló döntést hoz, felelősséggel maga döntsön erről”. Úgy látja, az oktatás minőségének „legfontosabb ösztönzője a verseny, ez pedig csak akkor működik, ha nem a hatalom jelöl ki önkényesen kedvenc egyetemeket, hanem a hallgató (és a szülei) tudnak választani azon az alapon, hogy a hazai egyetemek diplomáinak értéke összemérhető a külföldiekével”.

Bokros állítja, hogy ehhez viszont kell a tandíj. „A jelenlegi kormány azért is becstelen, mert különben van már tandíj, csak nem annak nevezik” - mondta. A rendszer ráadásul nem az okos, de szegény hallgatókat támogatja, „hanem a szociális helyzet vizsgálata nélkül a jó eredményt produkálók jutnak be az államilag finanszírozott helyekre, holott szociológiai felmérések sora bizonyítja, hogy ezek elsősorban a jómódúak gyerekei”.

A politikus úgy véli, „általános tandíjrendszerre van szükség, ahol azonban az okos, de szegény diákok kapnak tandíjmentességet – ez azonban gyökeresen eltér a mai kormány felfogásától”.

Arra a kérdésre, hogy alapít-e pártot, Bokros annyit mondott: létrehoztak egy előkészítő bizottságot, amely vizsgálja annak lehetőségét, hogy „érdemes-e, lehet-e, van-e igény Magyarországon egy nemzeti elkötelezettségű, európai szabású, szabadelvű-konzervatív párt létrehozására”. Ugyanakkor kijelentette: „a Fidesz-kormány megbuktatása érdekében a demokratikus erők teljes összefogására van szükség”.