Bódvalenkei romák énekeltek az EU-ban
A Cserhát aljáról, egy alig 200 lelket számláló apró településről azért indultak el a cigányasszonyok, hogy hírül vigyék Európának: van kiút a nyomorból. Buszoztak 1600 kilométert oda, ugyanannyit vissza - mindezt lehetetlenül kevés pénzből -, hogy egy európai uniós konferencián bemutassák: a mélyszegénység felszámolásában igenis partnerek, ha van, aki segít nekik. Ilyen messzire még egyikük sem került szülőföldjétől.
Bódvalenke már nem teljesen ismeretlen település Magyarországon: cigány művészek freskói díszítik a kis falu házait, ezzel hívogatva magyar és külföldi turistákat, akik új reményt és munkalehetőséget adhatnak az ott élő, kilencven százalékban roma származású, alacsonyan képzett és rendkívül szegény embereknek.
Sokan vélik úgy, hogy a romák olyan mértékű hátrányt halmoztak fel, amelyet lehetetlen felszámolni. Szerencsére a szélsőséges megoldásoknak lehet alternatívája. Nemcsak a kitoloncolás, esetleg gettósítás vagy a gyöngyöspatai modell létezik, hanem például ez a - Pásztor Eszter kezdeményezésére létrejött - freskófalu, a cigány művészetek völgyeként induló sárkányünnep és az önállóan szervezett asszonykórus is, amely meg sem állt Brüsszelig, hogy az övéikről dallal beszélhessen.
Magyarország és a közép-kelet európai országok EU-tagságának egyik hozadéka, hogy a döntéshozókat sikerül szembesíteni olyan összeurópai problémákkal, amelyekkel eddig keveset foglalkoztak. A romák nehézségeire, az őket sújtó diszkriminációra, a - már nem is csak a cigányságot érintő - mélyszegénység ügyére 2004-ig nem különösebben figyeltek az európai intézmények.
Az azóta eltelt hét év kemény munkája azonban azt eredményezte, hogy idén tavaszra megszülethetett a figyelemfelhívó és cselekvési tervül szolgáló Európai Romastratégia.
A bódvalenkei asszonyok - Göncz Kinga EP-képviselő és Andor László európai biztos meghívására - látogattak el az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja által rendezett konferenciára Brüsszelbe, s az útjukat Balog Zoltán államtitkár is egyengette.
Európa kiáll mellettük
A rendezvényen több párt és ország politikusai beszéltek a romastratégia fontosságáról, és nagy elismeréssel szóltak Járóka Lívia jelentéséről, amit az Európai Parlament a közelmúltban nagy többséggel fogadott el, jelezve, hogy Európa is kiáll a romák mellett.
Szederkényi Júliának a konferencián bemutatott megrázó dokumentumfilmje a Nyugat-Európában szinte elképzelhetetlen mértékű nyomorról és kilátástalanságról szól. Ennek ellenpólusaként szolgált a Bódvalenke-projekt. Miközben az asszonyok énekeltek, a falakra a freskófalu mindennapjait bemutató képeket vetítettek. Honnan indultak, miként csináltak teleházat vagy gyerekfarmot, hogyan jött létre a szociális szövetkezet, s miként dolgoznak, ha végre van munka.
Barlang
A Barlang című filmet egyébként az egyik bódvalenkei kórista nagynénjének családjánál forgatták. A falubeliek büszkék rá, hogy náluk már csak néhány családnál lehetett volna ilyen képsorokat rögzíteni, de remélik, hogy ez az elképesztő nyomor nemsokára már mindenütt a múlté lesz.
A városnézés során az asszonyok Brüsszel központjában is énekeltek, csak úgy, jókedvből, megkönnyebbülten a nagy megmérettetés után. Pillanatok alatt körbeállták őket a járókelők, akik az ismeretlen nyelv és dallamvilág bűvöletében tapssal üdvözölték a produkciót.
