Bocsánatkérést követel a bíráknak az ellenzék

Bocsánatkérésre szólította fel a kormányt az MSZP és a Demokratikus Koalíció, miután az Európai Bíróság diszkriminatívnak, egyúttal az uniós jogba ütközőnek minősítette a bírák nyugdíjkorhatárának 62 évre történő leszállítását. Az ellenzéki pártok anyagi és nem anyagi kártérítést is követelnek az állásukba visszahelyezendő bírák számára.

A luxemburgi Európai Bíróság keddi ítéletében kimondta: életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása. Az ellenzéki pártok szerint a kabinetnek bocsánatot kell kérnie a magyar választóktól és az érintettektől.

Bárándy Gergely MSZP-s országgyűlési képviselő a távirati irodának úgy fogalmazott: az Orbán-kormánynak ki kellene fejezni azon szándékát, hogy azonnali törvénymódosítással eleget tesz az Alkotmánybíróság korábbi és az uniós bíróság mostani ítéletének. A szocialista politikus szerint a miniszterelnök presztízskérdést csinált a bírák nyugdíjazásából, de be kell látnia, hogy ebből csak rosszul jöhet ki. "Jó volna, ha kormányfőként lenne benne annyi felelősségérzet, hogy saját büszkeségét alárendelné az ország érdekeinek, s legalább ebben az ügyben nem tenné ki hazánkat több megaláztatásnak, és várhatóan több milliárd forintos anyagi tehertételnek, amit kártérítés vagy más jogcímen is meg kell fizetni" - olvasható a közleményben. Bárándy Gergely felháborítónak tartja, hogy a kormány gyakorlatilag nem kommentálja a döntést, mindössze annyit közölt, hogy tudomásul veszi, ez ugyanis az uniós jog alapján a tagállamok kötelessége.

Gyurcsány Ferenc szerint a kormánynak haladéktalanul végre kell hajtania az Európai Bíróság ítéletét. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint négy kötelező feladat van: helyre kell állítani a közel 300 elbocsátott bíró szolgálati jogviszonyát és vissza kell őket helyezni a korábbi beosztásukba; hatályon kívül kell helyezni a szabályozást az alaptörvénybe beemelő alkotmánymódosítást; anyagi és nem anyagi kártérítést kell biztosítani a bíráknak; illetve elnézést kell kérnie az érintettektől.

Kiemelte azt is: azzal, hogy az Alkotmánybíróság - amelyhez az ombudsman fordult az ügyben - csak az új jogszabály hatályba lépése után hozta meg ítéletét, azzal "tulajdonképpen lehetetlenné tette, hogy a kirúgott bírák automatikusan visszanyerjék jogviszonyukat". Ráadásul Gyurcsány Ferenc szerint ebben "sajnálatos módon segédkezett" Schmitt Pál korábbi és Áder János jelenlegi államfő is, akik a törvény "nyilvánvaló alkotmány-ellenessége" ellenére is aláírták a bírák elbocsátását.

A DK elnöke emlékeztetett rá, hogy pártja júliusban benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, amely gondoskodna a bírák jogviszonyának visszaállításáról, ezt azonban azóta sem hajlandó tárgysorozatba sem venni a kormánytöbbség. Az ellenzéki politikus bízik abban, hogy már a jövő héten a plenáris ülés elé kerülhet a javaslatuk, vagy pedig a kormány egy hasonló tartalmú saját javaslatot terjeszt a parlament elé.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.