Kárpótlás a rendőri túlkapások áldozatainak
Új, átdolgozott változatban nyújtotta be a Fidesz kedden azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely annak kimondását kezdeményezi, hogy az állam bocsánatot kér a 2006 augusztus 20-i tűzijáték, valamint a 2006 szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések áldozataitól, akiket teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlás illeti meg. A hétfőn már benyújtott korábbi indítványt visszavonták, az újban pontosításokat fogalmaztak meg arról, hogy kiknek nem jár a kártalanítás.
Az új indítványt Lázár János, Balog Zoltán, Kósa Lajos, Ékes Ilona, Gulyás Gergely és Kovács Zoltán jegyezi.
Az új változatban a határozati javaslat "preambulumának" egy mondatát javították, e szerint a tűzijáték és az oszlatások során "polgárai méltóságán, kiszolgáltatottságán keresztül az államba vetett bizalom és az állam tekintélye is sérült". (A hétfőn szövegben még az szerepelt, hogy "polgárai méltóságán, kiszolgáltatottságán keresztül az állam méltósága és sebezhetetlenségének hite is sérült").
A határozati javaslat szerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket és a Magyar Államkincstáron keresztül egyenlítse ki azok "megalapozott kártérítési igényét", akiknek a 2006 augusztus 20-i, budapesti tűzijátékkal összefüggésben, valamint a 2006 szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések következtében, vagy azzal összefüggésben alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett.
Az Országgyűlés nem kíván alaptalan kártérítési igényeknek eleget tenni - írják az előterjesztők, rámutatva arra, hogy ez az eljárás csak azokat érinti, akiknek az esetében a rendőrég a jogsértést elismerte, illetve akik az őket ért sérelem miatt feljelentést tettek, vagy kártérítés iránt pert indítottak, és a követelés jogalapja (tehát az áldozatot ért sérelem) bizonyított. Azokat is érinti az eljárás, akik ugyan nem indítottak kártérítési pert, de a sérelmükre a rendőrség által elkövetett bűncselekmény tényét ügyészségi határozat állapította meg.
Az új változat pontosította, hogy mely esetekben nem indokolt a kártérítés. Így: nem jár azon személyeknek a kártérítés, akinek büntetőjogi felelősségét a két esemény során tanúsított magatartása miatt jogerős bírósági ítélet megállapította; akit jogerős bírósági ítélet alapján már kártalanítottak; akinek kártérítési követelését jogerős bírósági ítélet már elutasította; akit perbeli, vagy peren kívüli egyezség alapján már kártalanítottak, és az egyezség részeként a további igény-érvényesítésről lemondott; akinek a feljelentését elutasították, illetve akinek a feljelentésére indult nyomozás megszűntetésére bűncselekmény hiányában került sor.
Az új Országgyűlés megkövet minden ártatlan áldozatot, és bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért - rögzíti a javaslat, ahogy azt is: elő kívánják segíteni, hogy az évek óta tartó peres eljárások megegyezéssel befejeződjenek, a jogalap tekintetében nem vitásan fennálló kártérítési igények kielégítése megtörténjen.
