A luxemburgi Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság, mert Magyarország nem ültette át a belső jogba az energiahatékonyságról szóló uniós irányelvet. Ezzel újabb szakaszba lép az emiatt Magyarország ellen már tavaly elindított kötelezettségszegési eljárás. A bizottság a jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6 millió forint) bírság kiszabását is kéri az uniós igazságszolgáltatástól.

100 ezer lakás hőszigetelése a tét Kocsis Zoltán / Népszabadság

Azt majd a bíróság dönti el, hogy mikortól ketyeg a büntetés – nem zárható ki, hogy 2014 novemberétől, amikor az utolsó felszólítást kaptuk az uniós előírás honosítására (ebben az esetben mostanáig 180 ezer euró, azaz 540 millió forintnyi büntetés gyűlt össze). Hogy miért hátráltatja a kormány az irányelv átvételét, az első pillantásra nehezen érthető, mivel a jogszabály kizárólag a magyar fogyasztók és adófizetők érdekeit szolgálná. A Magyar Energiahatékonysági Intézet tájékoztatása szerint az irányelv előírná például a kormányzati épületek évi 3 százalékának energetikai felújítását, valamint az energiahatékony közbeszerzés bevezetését (ahol a kisebb energiafogyasztás nagyobb pontszámot jelent az elbírálásnál).

A fogyasztók számára legfontosabb újdonság az Energiaszolgáltatók Hatékonysági Kötelezettségének (EHK) bevezetése lenne, amelynek alapján a szolgáltatóknak az általuk eladott energia 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérniük évente a végfogyasztóknál (ezt a jogszabály honosításában előrébb járó tagállamokban jellemzően úgy oldják meg, hogy anyagilag támogatnak lakossági energiahatékonysági beruházásokat – vagyis a szolgáltató fizeti például az otthoni hőszigetelést vagy kazáncserét).

Önmagában az EHK segítségével évente akár 100 ezer lakás energiahatékonysági felújítását lehetne finanszírozni, és 50 petajoule energiamegtakarításra lenne lehetőség – ez a paksi atomerőmű energiatermelésének egyharmadával egyenlő. Itt válik érthetővé, hogy miért szabotálja el az Orbán-kabinet – jelentős büntetést is kockáztatva – az irányelv átvételét. A kormány minden eszközt bevet a paksi bővítés indokoltságának igazolására, és egyáltalán nem érdeke, hogy a magyar energiafogyasztás csökkenjen. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy épp a napokban módosították kormányhatározatban a nemzeti energiastratégiát, kihúzva belőle az energiafogyasztás csökkentésére épülő egyik alternatív forgatókönyvet.

Miközben 2008 óta csökken az energiaigény, a kormány szerint a következő 15 évben nem reális semmilyen további felhasználás-csökkentés (ezért nem is tesznek lépéseket a visszafogás érdekében, lekerült a napirendről például a takarékoskodásban segítő okos mérőórák bevezetése), sőt, évi 1,5 százalékos áramfogyasztásbővülést irányoztak elő, amit semmilyen szakmai prognózis nem támaszt alá. A csupán papíron létező növekedés ugyanakkor jól jön annak az állításnak az alátámasztására, amely szerint az országnak négyezermilliárd forint elköltése árán is szüksége van az új paksi blokkokra.