BKV: veszélyben a kollektív szerződés
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója ugyanis a BKV október végi igazgatósági ülésén terjesztette elő tíz pontból álló határozati javaslatát, amelyben egy mindenre kiterjedő megtakarítási terv készítését kérte a súlyos pénzügyi helyzetben lévő cégtől. Ennek értelmében Várszegi Gyula megbízott vezérigazgatónak december közepére kell kidolgoznia az átfogó takarékossági programot, amelynek keretében javaslatot kell tennie a kollektív szerződés módosítására is. Az ő feladata az érdek-képviseleti tárgyalások lefolytatása is. Ha pedig ezek eredménytelenül zárulnának, akkor – részben vagy teljesen – fel kell mondania a megállapodást.
Ez önmagában is súlyos helyzet. A kollektív szerződésben rögzítik ugyanis valamennyi, a bérre, a munkaidőre, a pótlékokra és a szociális juttatásokra, valamint a prémiumra, a szabadságra és mindenféle egyéb pluszjuttatásra vonatkozó szabályt. Felmondása után a BKV-nál a munkavállalói szempontból meglehetősen szigorúnak ígérkező új munka törvénykönyve lesz az irányadó, márpedig ennek alapján számos többletjuttatástól búcsút vehetnének a közlekedési cég dolgozói. Jövedelmük a saját számításaik alapján várhatóan 20-30 százalékkal csökkenne.
– Sem a pótlékokról, sem az utazási kedvezményről, sem az étkezési utalványról nem mondhatunk le, hiszen ez a többség megélhetését veszélyeztetné. A tárgyalások legfeljebb az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetések támogatásáról folyhatnak, de ezekből nagyságrendekkel kevesebb folyhatna be a megcélzottnál – állítja az MKDSZ elnöke, akit nem lepett meg Vitézy Dávid javaslata. – A formálódó munka törvénykönyvében szereplő megszorítások előrevetítették a többletjuttatásokat biztosító kollektív szerződések felmondását országszerte. A BKV csak elébe megy a jogszabálynak, amelynek hatálybalépése után az állami és az önkormányzati szektorban vélhetőleg általános gyakorlattá válik a megállapodások felmondása. Az állami támogatásra váró BKV esetében pedig politikai elvárás lehet a munkavállalók érdekeit védő szerződés felmondása – véli Gulyás Attila.
– Már az utolsó lyukig húzták a BKV nadrágszíját. A járművezetők és a karbantartók juttatásain már nincs mit spórolni – hangsúlyozza Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) alelnöke.
– Ráadásul a dolgozókat ellehetetlenítő intézkedések nem húzzák ki a céget a pénzügyi gödörből. Csupán arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet arról a tényről, hogy a városvezetés immáron egy éve nem talál megoldást a BKV finanszírozási gondjaira. Az első tíz pontot el is hagyhatta volna Vitézy Dávid, ha 11.-ként azt is felveszi, hogy a megrendelt, de eddig ki nem fizetett szolgáltatásokat végre megtérítik a cégnek. Akkor a hitelállomány többmilliárdos évi kamatterhe már önmagában kitenné a várt megtakarítást.
A takarékossági javaslatot tevő Vitézy Dávid minden részletre figyelt. Így a kollektív szerződés felülvizsgálata mellett költségcsökkentő ötleteket vár a cég üdülőinek, munkásszállóinak és sportlétesítményeinek működtetését, a BKV munkaszervezetét illetően is. November végére intézkedési tervet kell készíteni a folyamatban lévő jelentősebb jogviták és rendezetlen vagyoni ügyek megoldására, a BKV ingatlanvagyonának hasznosítására, a szolgálati járatok olcsóbb működtetésére is. S mindezt novemberi–decemberi határidővel, legalábbis a BKK szerint. A szakszervezeti vezetők viszont úgy értesültek Várszegi Gyulától, hogy a határidőket magának szabta a cég, így azokon akár át is léphetnek. Az érdekképviseletek mindenesetre nem kapkodják el: amíg folynak a tárgyalások, addig van remény a kollektív szerződés megtartására is. Mindenesetre Vitézy Dáviddal nem akarnak tárgyalni:
– Milyen alapon tárgyalnánk vele? – kérdi Gulyás Attila. – A holding lebeg a levegőben, vezére meg politikai komisszárként osztogatja a parancsait.
A szakszervezetek a BKV vezetőjével csupán egyetlen alkalommal találkoztak az igazgatósági döntés óta. Szerdára várható az újabb forduló.
A Liga folytatja az „útonállást”
Folytatja a tiltakozó akciókat a Liga Szakszervezetek, legalábbis az elnökség így döntött – jelentette be tegnap Gaskó István elnök. A végső szót a Liga tanácsa mondja majd ki. De már nemcsak a munka törvénykönyvének módosítása, az érdekegyeztetés felszámolása és a nyugdíjrendszer átalakítása, hanem az egykulcsos személyi jövedelemadó és a sztrájktörvény korábbi módosítása miatt is tiltakoznak. Forgalomlassító akciókat a november 4-i demonstrációhoz képest nem terveznek több helyen – akkor az ország csaknem száz pontján voltak útlezárások –, a cél inkább az, hogy az árufuvarozás szempontjából stratégiai fontosságú pontokon blokkolják a közlekedést. Ezzel azt is szeretnék elérni, hogy a lakosságnak minél kevesebb kellemetlenséget okozzanak. (L. K.)