BKV-vizsgálat: nulla felelősség
A BKV-nál kitudódott, a közlekedési céget érintő szabálytalanságok munkajogi, polgári jogi és esetleges büntetőjogi vonatkozásainak kivizsgálására november 26-án alakított eseti bizottságot a Fővárosi Közgyűlés. A testületnek március 24-ig van mandátuma arra, hogy jelentést készítsen.
Tótfalusi Györgyöt, a BKV igazgatóságának korábbi SZDSZ-es elnökét február elején gyanúsította meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel, és házkutatást tartottak a férfi városházán lévő irodájában.
A gyanú szerint Tótfalusi "a BKV igazgatóságának egykori elnökeként a társaság veszteséges működése ellenére a BKV vagyonkezelési kötelezettséggel rendelkező vezetőit szándékosan rábírta arra, hogy megszegjék kötelezettségüket". Tótfalusi György 2007 nyarától 2009 őszéig volt az igazgatóság elnöke. A BKV szerint ez idő alatt sem ő, sem az igazgatóság többi tagja nem írt alá sem tanácsadói, sem végkielégítéssel kapcsolatos szerződéseket.
Tótfalusi 'nem nehezít'
Tótfalusi György a szerdai meghallgatáson azt mondta, az igazgatóságnak nem volt lehetősége a BKV-nál történt visszaélések feltárására. Tótfalusi az ülés előtt az MTI kérdésére azt közölte: a vizsgálóbizottsági ülésen nem kíván beszélni azokról az ügyekről, amelyekben a nyomozó hatóságoknak már vallomást tett. Mint mondta, azért nem válaszol majd az ezekre utaló kérdésekre, mert nem kívánja nehezíteni a hatóságok munkáját. (Tótfalusi György 2007 nyara és 2009 októbere között volt a BKV igazgatóságának elnöke, a testület havonta ülésezett, illetve szükség szerint rendkívüli üléseket is tartott.)
Amiről nem tudnak...
A bizottság kíváncsi volt arra, hogy a volt igazgatósági elnök szerint megelőzhetőek lettek volna-e a botrányos ügyek a BKV-nál és ha igen, lett volna-e az igazgatóságnak bármilyen szerepe a megelőzésben. Tótfalusi azt felelte, ebben a jelenlegi rendszerben, ahogy most is működik az igazgatóság,, nem volt lehetőség a megelőzésre. Például a szerződéseknél olyan értékhatárt - 500 millió forintot - jelöltek meg, ami nem is teszi lehetővé, hogy néhány milliós szerződésre "rálásson" az igazgatóság. Hangsúlyozta: az igazgatóság tagjai csak azokért tartoznak felelősséggel, amiről tárgyalnak, illetve amiben döntést hoznak, de azért a magánvagyonukkal is felelnek. Az igazgatóság elnöksége alatt üzleti terveket, stratégiákat, hitellel kapcsolatos előterjesztéseket tárgyalt, de - mint mondta - amiről nem tudnak, azokra nem is tudnak rákérdezni. Meggyőződése szerint a menedzsment tudott volna a visszaélések nyomára bukkanni, ez nem az igazgatóság feladata volt.
Kompetencia nélkül
Arra a kérdésre, tudott-e arról, hogy több munkavállalónak is a határozatlan idejű szerződését határozott idejűre változtatták, közölte: ezekről nem tudtak, ez a vezérigazgató kizárólagos hatásköre volt. Hozzátette: ha az igazgatóság akart volna, akkor sem tudott volna közvetlenül foglalkozni ezekkel az ügyekkel, mert erre nincs hatásköre, kompetenciája. Vagyis, nem volt információjuk erről, és nem is tudtak volna ezen változtatni. Szalainé Szilágyi Eleonóra volt humánpolitikai vezető végkielégítéséről azt mondta, 2009 nyarán szereztek erről tudomást, a felügyelőbizottság vizsgálata nyomán.
Sok ismeretlen
A "vitás vagy vitatható" tanácsadói és vállalkozói szerződésekről azt mondta, azokról nem tudtak, a sajtóban egyre-másra megjelenő cégnevek ismeretlenek számára. Úgy fogalmazott: a tanácsadói munkák eredményével nem találkozott munkája során, a sajtóban megjelenő cégnevek az AAM Zrt. és a Cemi Kft. kivételével "ismeretlenek számomra". Arra a kérdésre, hogy személyesen tartott-e külön kapcsolatot Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármesterrel vagy Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettessel, elmondta, hogy személyesen külön kapcsolatot senkivel nem tartott, nem is volt ilyen igény. Mint mondta, nem tud róla, hogy a BKV vezetői körül bárki politikai nyomásra cselekedett volna. A testület előtt elmondta: tudomása volt róla, hogy Antal Attila volt vezérigazgató munkaszerződésével probléma volt, de az még azelőtt keletkezett, hogy ő az igazgatóság tagja lett volna.
Ki volt Futó?
Németh Szilárdnak (Fidesz) arra a kérdésére, ki volt Futó Sándor, Tótfalusi György azt mondta: az igazgatóságnál tanácsadói munkakört töltött be néhány hónapig, tudomása szerint"egy-két százezer forintos" megbízási díjért. Tótfalusi György ugyanakkor nem válaszolt arra a felvetésre, hogyan kaphatott ilyen összegű megbízási díj után mintegy 30 millió forintos végkielégítést. Nem emlékszik rá, kaptak-e tájékoztatást a felügyelőbizottságtól, hogy a menedzsment nem hajtotta végre az fb utasítását, de, mint mondta, ha kapnak ilyet, akkor minden bizonnyal felszólítják a menedzsmentet annak végrehajtására.
Teljes homály
Hock Zoltán (MDF) szerint az "rajzolódik ki", hogy sem a felügyelőbizottságnak, sem az igazgatóságnak nem volt érdemi hatásköre a BKV felügyeletére. Papcsák Ferenc (Fidesz) úgy látja, az elmondottak szerint az igazgatóság nem tudott semmiről, nem kérdezett rá semmire, nem látták az üzleti tervet, amely tartalmazza a végkielégítésre és tanácsadói díjakra vonatkozó adatokat, nem foglalkoztak az fb döntéseivel.
'A rendszer hibája'
A vizsgálóbizottság szerdán meghallgatta Lakos Imre (SZDSZ) volt közösségi közlekedési tanácsnokot is, aki arról beszélt, hogy nem voltak elég gyorsak, hatékonyak a döntések a BKV-t érintő ügyekben. Ez azonban szerinte nem biztos, hogy személyek, inkább a rendszer hibája. György István (Fidesz), a bizottság elnöke arról érdeklődött a volt tanácsnoktól, érkezett-e hozzá panasz amiatt, hogy politikusok beleavatkoznak a BKV életébe. Lakos megjegyezte: nem biztos, hogy hozzá fordult volna bárki is ilyen panasszal, de olyan jelzést kapott a BKV menedzsmentjétől, hogy a fővárosi közlekedési cég sorsát illető döntések nehezen, lassan születnek meg. 'Ezzel én is sokat szenvedtem' - közölte. Emlékeztetett rá: a városüzemeltetési bizottság ülésein szakmai ügyekben többször sürgették a BKV-val kapcsolatos döntések hatékonyabb, gyorsabb meghozatalát. Hozzáfűzte: ez nem feltétlenül személyekhez köthető, hanem a rendszer hibája lehetett.
Gúzsba kötve táncolni
Ezzel összefüggésben Lakos Imre a bizottsági meghallgatás után az MTI-nek azt mondta, "általában" igaz az önkormányzati cégekre, különösen a nagyobbakra, hogy a 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás során nem tudják a részvénytársasági forma működéséből fakadó előnyöket érvényesíteni. Úgy vélte, a részvénytársaságok működésében nagyobb szabadságot és több felelősséget kellene adni a menedzsmentnek, és a tulajdonosnak sokkal kisebb politikai felügyeletet. Kevesebb tulajdonosi döntés, nagyobb szabadság a menedzsmentnek, nem lehet gúzsba kötve táncolni - fogalmazott a liberális politikus, aki szerint mindez az önkormányzatok működésének alapproblémája, azaz "rendszerhiba".
Nulla felelősség
Az MTI-nek arra a kérdésére, felelősnek tartja-e magát valamilyen mértékben a BKV-botrányok ügyében, Lakos Imre azt mondta: ezekben az ügyekben "nulla" az ő felelőssége.
Lakos Imre 2008 október vége óta volt közlekedési tanácsnok, erről a pozícióról 2010. január 11-én mondott le Demszky Gábor főpolgármesternek írt levelében. A levelében - amelyet az újságírók is megismerhettek a bizottság ülésén - azt írta, a tanácsnoki pozíciók létrehozása a gyakorlatban nem igazolta létjogosultságát, "nem bizonyult többnek egy tartalom nélküli politikai alkunál, amely címeket, névjegyeket, ezekhez rendelt javadalmazást és infrastruktúrát hozott létre".
Az illetékes titkárság
Kérdésre válaszolva, Lakos Imre azt is közölte a bizottsággal, hogy nem kapott közvetlen utasítást sem a főpolgármestertől, sem mástól konkrét BKV-ügyben. Steiner Pál (MSZP) kérdésére elmondta: nem ismerte azt a főpolgármesteri utasítást, ami szerint Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes közösen felügyelte a BKV-t Hagyó Miklós (MSZP) városüzemeltetési főpolgármester-helyettessel. Nem emlékszik egyetlen olyan előterjesztésre sem, tette hozzá, amely a BKV-val kapcsolatban önállóan Ikvai-Szabó Imrétől "jött volna", de olyan volt, hogy a két főpolgármester-helyettes közösen jegyzett egy előterjesztést. Ilyenkor a városüzemeltetési bizottság ülésén mindig Hagyó Miklós valamely közvetlen munkatársa képviselte az előterjesztőt. Számomra az derült ki, az ügyek gazdája illetékességből Hagyó Miklós titkársága volt - szögezte le.
Sajtóst fényképről
Papcsák Ferencnek (Fidesz) arra a kérdésére, milyen kapcsolatot tartott Mesterházy Ernővel, Demszky Gábor - nemrég előzetes letartóztatásba helyezett - tanácsadójával, azt mondta: egyáltalán nem volt szorosnak nevezhető a köztük lévő munkakapcsolat. Kérdésre közölte azt is, Horváth Évával, Hagyó Miklós sajtósával személyesen soha nem találkozott, mint mondta, csak "fényképen mutatták meg" neki.
Koncepciótól jelentésig
Két hét múlva, március 10-re elkészíti a BKV ügyeit vizsgáló bizottság jelentéstervezetét György István (Fidesz); a Fővárosi Közgyűlés BKV-vizsgálóbizottságának vezetője ezt a testület szerdai ülésén, a tervezet koncepciójának vitája során közölte. György István elmondta, hogy a nap folyamán Steiner Pál (MSZP) bizottsági tagtól javaslatokat kapott a koncepcióval kapcsolatban, azok egy részét beépítette a bizottsági tagoknak kiosztott tervezetbe. Ez arról szól, milyen elvek mentén, miről kellene szólnia a vizsgálóbizottság jelentésének. Steiner Pál javasolta, hogy vegyenek igénybe könyvvizsgálót és jogászszakértőket, mert - álláspontja szerint - kivitelezhetetlen, hogy a bizottság tagjai háromezer oldal iratot áttanulmányozzanak, és abból következtetést vonjanak le.
Pénzkérdés
A szocialista politikus György István javaslatára reagálva közölte: tervei szerint, ha a szerdai ülésen elfogadják a koncepciót, akkor az alapján március 10-ére elkészítené a vizsgálóbizottság a jelentéstervezetet. Amennyiben a tervezet tartalma a bizottsági tagok számára nem elfogadható, akkor kellene visszatérni a szakértők kérdésére, és kérni a közgyűléstől a bizottság mandátumának meghosszabbítását - vélekedett Steiner Pál. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vizsgálóbizottság nem kapott pénzt szakértői megbízásokra, és az amúgy is felvetné a közbeszerzési eljárás szükségességét. Bőhm András (SZDSZ) azt javasolta, fogadják el a koncepció elveit, hatalmazzák fel az elnököt, hogy szükség esetén igénybe vehessen szakértőt, és amennyiben az indokolt, a március 9-i közgyűlésen terjesszék elő költségigényüket. A testület végül egyhangúlag úgy döntött, a koncepcióterv elveivel egyetért, a szakértők igénybevételét szükség esetén elnöki döntésre bízza és a pénzügyi ellenőrző bizottság költségkeretéből finanszírozzák a kiadásokat.
