Áprilist írunk, Budapest közlekedési cégének még sincs jóváhagyott üzleti terve az idei évre. A BKV Igazgatósága tegnap tárgyalta a kérdést és el is fogadta volna a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által támogatott javaslatot, ám lapunk információi szerint Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója nem írta alá. A cég bevételi és kiadási főszámai között ugyanis még mindig 6-7 milliárd forint különbség van. Természetesen a kiadási oldal végösszege a vaskosabb. A cég vezetője pedig nem lát lehetőséget a működési költségek további faragására. Egyelőre az aktuális hiteltörlesztéshez szükséges forrás előteremtése is kétséges.

A becslések szerint idén is a korábbi évekhez hasonló összeget, 140−150 milliárd forintot emészt fel a közlekedési társaság. Bevételi szerkezetében nem lesz lényegi eltérés, a BKV ebben az évben is alapvetően három forrásból gazdálkodhat: a jegybevételből, ami évente általában meghaladja az ötvenmilliárd forintot, továbbá a fővárosi (BKK) és az állami támogatásból. Ezekhez jön még az árkiegészítés, amit a kedvezményesen értékesített jegyek, bérletek után kapnak a közlekedési társaságok, ami a BKV esetében körülbelül 15−16 milliárd forint volt az elmúlt években. 

 

A közösségi közlekedés idei összes működési támogatási szükséglete a fővárosi költségvetésben írottak szerint 73,9 milliárd forint és ebben nincs benne a teljes értékcsökkenés finanszírozása, az elismert nyereség, az aktuális 9,4 milliárdos hiteltörlesztés és a 4-es metró okozta többletköltség sem. Ez utóbbit a kormány a második félévre magára vállalta. Ezenfelül 24 milliárd forint támogatást ad a fővárosi közösségi közlekedés működtetésére.

 

A fővárosi önkormányzat a forrásmegosztási törvény alapján 7,8 milliárd forintot biztosít a közösségi közlekedés finanszírozására. A többiről pedig azt a határozatot hozta a Fővárosi Közgyűlés februárban, hogy a  „BKK Zrt-nek  a menetrendi évre vonatkozó javaslatát és közlekedésszervezői forrásigényét az önkormányzat tárgyévi elfogadott költségvetésére tekintettel kell elkészítenie.” S ebben ugye nincs több pénz a közlekedés finanszírozására a tavalyinál, lévén a jegyárak nem emelkedtek az idén. 

 

Az üzleti terv elfogadása előtt azonban a BKV vezérigazgatója a bérmegállapodást sem írhatja alá. Holott sikeresen megegyeztek a szakszervezetekkel. Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke elégedett a bértárgyalásokon született kompromisszumos javaslattal.

 

– Összességében 3 százalékos bértömeg-növekedést jelentene a BKV dolgozóinak. A béremelés azonban differenciált lenne, a 350 ezer felett keresők fizetése nem emelkedne, míg a legkisebb fizetési kategóriákban akár 3,5 százalékos emelés is lehetővé válna – magyarázza Gulyás Attila, aki úgy véli, hogy a BKV finanszírozása jelenleg maradékelven történik. A nagy kalapból előbb a BKK veszi ki a magáért, azután kifizetik a külsős szolgáltatókat - köztük a VT-Transmant és a Volánbuszt – majd a sor végén a BKV-nak adják, ami marad. Miközben bizonytalan pénzügyi helyzetére és elavult járműparkjára hivatkozva a BKK tenderein se indulhat, így piacvesztése egyre drámaibb méreteket ölt.