Továbbra is vizsgálja az utazási kedvezmények szűkítésének lehetőségét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Fónagy János politikai államtitkár a Heti Válaszban megjelent interjúban azt mondta: még egy ideig megmarad a hat éven aluliak, a 65 éven felüliek, a nagycsaládosok és a fogyatékkal élők utazási kedvezménye.

A kedvezményrendszer felülvizsgálata azonban jelenleg is zajlik. Fónagy szerint lehet, hogy végül nem szűkül a kedvezményezettek köre, de csúcsidőn kívülre korlátozzák a kedvezményt. Így csúcsidőben reggel 7 és 9 óra vagy délután 4 és 7 óra között senki nem utazhatna ingyen.

Az utazási juttatások átalakításával akár 20-25 milliárd forintot is megspórolhat az állam – világított rá a felülvizsgálat céljára az államtitkár, aki szerint szerencsésebb lenne, ha az iskolába járók utazási bérletének költségét az oktatási, a fogyatékkal élők kedvezményét pedig a szociális kiadások között tartanák nyilván.

A többiek – így az álláskeresők, a költségvetési foglalkoztatottak vagy a magyar igazolvánnyal rendelkezők –esetében a kedvezmények átalakítása és felszámolása nem egyik pillanatról a másikra fog végbemenni.

Mint ismeretes, az ingyenes utazást biztosító kedvezmények igénybevételének csúcsidőn kívülre szorítását a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vetette fel először. A civil szervezet szerint a reggeli csúcsóra kiemelkedően magas forgalmának széthúzásával jelentősen csökkenthető a rendszer üzemeltetéséhez szükséges eszközök száma, ami milliárdos megtakarítást eredményezhetne. Ennek egyik formája lehetne a VEKE szerint a rugalmas munkakezdés a diákok és a közalkalmazottak esetében. Ehhez a tanítási-munkakezdési időt kellene fél-egy órával későbbre tolni, így kevesebb jármű hosszabb időszakon keresztül csúcsidei üzemen működhetne. Ezenfelül bevezethető lenne az időkorlát, amivel számos nyugat-európai ország él. Ennek értelmében az ingyenes utazási lehetőségek csak csúcsidőn kívül vehetők igénybe. A nyugdíjasbérlet például csak a reggeli csúcsforgalmon kívül lenne érvényes.

A kedvezményrendszer és a fogyasztói árkiegészítések rendszerének átalakítása állami feladat, amely az uniós szabályozás miatt is megérett a változásra – érveltek a VEKE szakemberei.

Aki a nyugdíjasok megsarcolásának tartja a VEKE javaslatát, az vagy nem olvasta, vagy nem értette meg, vagy rosszindulatú – hárította el a javaslatra érkező kritikákat később az InfoRádióban Dorner Lajos, a VEKE elnöke. Úgy vélte: a BKV járatainak reggeli zsúfoltságát az iskolák és a közhivatalok munkakezdésének lépcsőzetes kialakításával, illetve a nyugdíjasok utazási kedvezményének megvonásával hatékonyan csökkenteni lehetne. Az ingyenes utazásra jogosultaknak csúcsidőben jegyet kellene váltaniuk.

A Budapesti Nyugdíjasok Szövetsége heves tiltakozással fogadta a felvetést, mondván sokan azért utaznak ilyenkor, mert orvoshoz mennek vagy az unokákat viszik iskolába, óvodába.

A Budapesti Közlekedési Központ későbbi közleményében azt írta: a csúcsidőszak széthúzása és a nyugdíjasok kedvezményének megvonása nem csökkentené a járatok zsúfoltságát, és nem jelentene számottevő megtakarítást.

Ennek némiképp ellentmond, hogy a buszvonalakon külön csúcsidős műszakok vannak, a kötöttpályás vonalakon szintén sűrítik a járatokat, ami nyilván többletjármű és -munkaerő bevonását jelenti, ami vélhetőleg növeli az üzemeltetési költségeket. A BKV kimutatásai szerint az utazási kedvezmények rendszeréből évente 10-15 milliárd forint hiánya keletkezik, mivel az állam ezt nem teljes összegben téríti meg a közlekedési társaságnak.