BKV-botrány: kezdődik a Hagyó-per
A Központi Nyomozó Főügyészség folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádolta meg Hagyó Miklóst és társait.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke februárban úgy döntött, kilenc kiemelt pert a fővárosból vidékre helyeznek át, így került a Hagyó-ügy a Kecskeméti Törvényszékre. Az OBH akkor azt közölte, a kijelölt ügyek elbírálása a Fővárosi Törvényszéken a rendkívüli és aránytalan munkateher miatt ésszerű időn belül nem biztosítható, ezért másik bíróságot kellett kijelölni ahhoz, hogy - a törvény kötelező rendelkezése szerint - három hónapon belül el lehessen kezdeni a tárgyalást.
A vád szerint Hagyó Miklós Lelovics Ottóval, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és Horváth Évával, a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metro sajtóreferensével - saját vagy ismeretségi körük anyagi és gazdasági érdekeinek jogtalan előmozdítása érdekében - 2007 és 2009 között a BKV-vezetőknek olyan utasításokat adott, döntéseiket pedig oly módon befolyásolta, hogy a BKV számára hátrányos döntéseket hozzanak, ilyen szerződéseket kössenek.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A főügyészség börtönbüntetés kiszabását indítványozta - egy kivételével - a vádlottakra.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest az országgyűlési választások után nem sokkal, 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától júniusáig házi őrizetben volt, azóta pedig szabadlábon védekezhet.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a nyári ítélkezési szünet előtt - július 13-ára - még egy, szeptembertől december 18-áig pedig 27 tárgyalási napot tűzött ki.