Az ügyvéd szerint a Fővárosi Törvényszék egy évvel ezelőtti elsőfokú ítélete megalapozatlan, felderítetlen, hiányos tényállású, felülbírálatra alkalmatlan, a nyomozás és az elsőfokú per nem felel meg a tisztességes eljárás követelményének.

A védő kifogásolta többek között, hogy a jelenlegi eljárásban a törvényszék részben egy korábbi, salgótarjáni sortűz ügyében született ítéletre mint megkérdőjelezhetetlen tényre alapította döntését, ahol azonban Biszku Bélát tanúként hallgatták meg, így ott nem tudott védekezni. A 94 éves vádlottat tolószékben kísérte a tárgyalóba két idősebb nő rokona. Biszku fejhallgatón követte a tárgyalást, de többször is kiderült, hogy nagyon nehezen érti az elhangzottakat. A védőbeszéd után a tanácsvezető bíró kérdésére jelezte, hogy nem kíván élni az utolsó szó jogával. Biszku Béla az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.

Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetéséhez tartozott, volt belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, és az ügyészség szerint a levert forradalom után vezetői minőségében felbujtóként közreműködött a megtorlásokban, például az 1956. decemberi salgótarjáni sortűzben, melynek 46 halálos áldozata volt, köztük nők és gyerekek, továbbá számos sebesült. Tavaly májusban az első fokon eljáró fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Az ügyészség perbeszédeiben első és másodfokon is életfogytiglant kért. A tábla június 1-jére tűzte ki a másodfokú határozat kihirdetését.