A most készülő igazságügyi tájékoztatási törvény meghatározná, milyen adatok, iratok kerülhetnének nyilvánosságra a tárgyaláson és az eljárás korábbi szakaszában – olvasható a Magyar Nemzetben. A jogszabály rendelkezne arról is, hogy az információkat miképpen használhatnák fel a szereplők, az érintettek, s a perben részt vevő személyek milyen nyilatkozatot adhatnak saját ügyükben, és a jegyzőkönyvet feltehetik-e a világhálóra.

A jogalkotóknak két fontos alkotmányos intézmény: a tárgyalás nyilvánossága és a magánszféra védelme között kell összhangot teremteniük – nyilatkozta a lapnak Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kommunikációs munkacsoportjának tagja. A szakember elmondta: a szabályozásra váró főbb kérdésköröket egy vitairatban már összefoglalták, ám ezek részletes kimunkálása, a válaszok megfogalmazása a következő hónapokban történhet meg.

Harangozó Attila utalt rá: a jogalkotási folyamat nemrégiben Budapesten országos tanácskozással vette kezdetét, s a jövő év elején Szegeden bírák, ügyészek, ügyvédek, újságírók egyaránt kifejthetik álláspontjukat, de megkérdezik más érintettek véleményét is. A javaslat 2014-ben kerülhet az országgyűlés elé.

Az OBH kommunikációs munkacsoportjának tagja úgy véli: az informatika fejlődése új megvilágításba helyezi már magát azt a kérdést is, mit értsünk a tárgyalás nyilvánosságán. A tárgyaláson ismertetett egészségügyi adatokat, adózási információkat az internet segítségével szinte az egész világ megismerheti, és értesülhet arról is, hogy a bűncselekmények elkövetői milyen brutalitással léptek fel gyerekek, idősek vagy más személyek ellen.

Harangozó Attila a dilemmák között felvetette: az eljárások résztvevői megkaphatják a tárgyalási jegyzőkönyveket, ám arról a törvényben nincs szó, hogy kitehetik-e azokat a világhálóra. Ez pedig nem közömbös, hiszen az iratok tartalma érintheti mások titkait, személyiségét. Jogszabály nem körvonalazza azt sem, hogy az eljárások szereplői miképpen adhatnak nyilatkozatot folyamatban lévő ügyükről. Az OBH eddig elkészült vitaanyaga a felvetésekre több változatban fogalmazza meg a lehetséges választ.

A szakmai eszmecserék során lényegében azt kell tisztázni, hogy a különféle bírósági ügyekben miként viszonyuljanak egymáshoz az eljárásjogi, az adatvédelmi és a titokvédelmi rendelkezések – mondta el Harangozó. Például az adótitokról és az orvosi titokról szóló jogszabályok szerint az érintett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a magánszemély ilyen adatát mások tudomására hozzák.

Az adatvédelemről és az információszabadságról rendelkező törvény adott esetben a jogszabályi felhatalmazást is megfelelőnek tartja. A perrendtartás egy harmadik szempontot vesz alapul, és úgy szól, hogy a bírósági tárgyalás túlnyomórészt nyilvános. Ott pedig mások egészségügyi és adótitkait vagy egyéb személyes adatát az iratok ismertetésekor a hallgatóság előtt is feltárják.