Az ítélőtábla a keddi másodfokú tárgyaláson megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, amely korábban részben helyt adott Mesterházy Attila keresetének. A bíróság másodfokon teljes egészében elutasította a keresetet, amelyben a politikus azt kérte, hogy állapítsák meg személyiségi jogainak sérelmét.

Mesterházy Attila azért perelte be a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt, mert az tavaly, az országgyűlési választások előtt az úgynevezett bohócos plakátokon rabosított bűnözőként ábrázolta.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tavaly júniusban kimondta, hogy az alperes megsértette Mesterházy Attila képmáshoz fűződő jogát, amikor nem kért engedélyt tőle a fotója plakáton való szerepeltetéséhez, ugyanakkor a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva elutasította a politikus keresetének becsületsértésre, a jó hírnév megsértésére hivatkozó részét.

A Fővárosi Ítélőtábla keddi ülésén Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány jogi képviselője arra hivatkozott, hogy nincs szükség a képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához az ábrázolt személy hozzájárulására, hiszen aki közéleti tevékenységet végez, annak számolnia kell azzal, hogy hangját, képmását valamilyen módon felhasználják.

Hivatkozott Sólyom László volt alkotmánybíró egy korábbi írására is, amely szerint a személyiségi jogokat politikai és privát személyiségi jogokra lehet osztani, és véleményük szerint Mesterházy Attila nem vette figyelembe a politikai szerepvállalás tényét és magánszemélyhez tapadó személyiségi jogokat vindikált magának az ügyben.

Litresits András, Mesterházy Attila jogi képviselője viszont azzal érvelt, hogy egy 2006-os legfelsőbb bírósági határozat kimondja, a közszereplő képmása nem szabad felhasználás tárgya, nem szolgálhat különböző közszereplők konkrét megnyilvánulásaitól független gondolati tartalmak, vélemények illusztrálására. Azt mondta, nem vitatják, hogy Mesterházy Attila köteles tűrni, hogy közszereplése során felvételeket készítsenek róla, de olyan felvétel, mint amilyen a plakáton van, róla nem készült.

Az ítélőtábla szerint azonban a plakát nem sértette meg a politikus személyhez fűződő jogait. Az ítélet indoklása szerint ugyanis a plakát Mesterházy Attilával mint politikai szereplővel szemben kinyilvánított, képi formában megfogalmazott politikai véleménynyilvánítás. És mint ilyen, ábrázolásában nem volt sem indokolatlanul bántó, sem túlzó, sem megalázó, "belefért" a véleménynyilvánítás alaptörvényben is megfogalmazott kereteibe.

A bíróság utalt arra: az Alkotmánybíróság határozatai is abba az irányba mutatnak, hogy kiemelkedő jelentőséget kell biztosítani a véleménynyilvánítás szabadságának, csak rendkívül szűk keretben indokolt a korlátozása, politikai közszereplő esetében pedig szinte korlátlan a véleménynyilvánítási szabadság.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.