Néhány érintett bíró egyébként az ügyben már Áder Jánoshoz fordult, sokan mások pedig pénteken juttatják el az államfőnek azt a levelet, amelyben kérik, hogy a szolgálati viszonyuk megszüntetéséről hozott elnöki határozatot vonja vissza. Ezt azzal indokolják, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján menesztettek mindenkit, aki az idei év végéig betölti a 62 esztendős életkort. A bírák állítják, hogy a köztársasági elnök határozata közjogilag érvénytelen, mert az Ab visszamenőleg helyezte hatályon kívül mindazon szabályokat, amelyeken a felmentő határozat alapul.

Számos bíró emellett arra is készül, hogy munkaügyi pert kezdeményez. A keresetlevélben várhatóan ugyanezt a jogi érvet hozzák fel, és szintén azt kérik majd, hogy a bíróság semmisítse meg a köztársasági elnöki határozatokat. De bármilyen ítélet születik majd, az bizonyos, hogy eredeti – többnyire vezetői – beosztásába szinte senki nem kerülhet vissza, mert a helyeket betöltötték. Úgy tudjuk, leállították viszont azoknak a pályázatoknak az elbírálását, amelyeket a kényszernyugdíjazottak helyébe lépett emberek korábbi státusára írtak ki. Ez azt is jelezheti, hogy az illetékes vezetők maguk sem tartják kizártnak, hogy az érintett bírákat vissza kell venni.

A kormány a közszolgálatban is hasonló lépésre készül: eltávolítanák a 62 év feletti foglalkoztatottakat. Őket azonban bármikor indokolás nélkül nyugdíjba lehet küldeni, és ehhez még törvénymódosításra sincs szükség – hangsúlyozzák gyakorló munkajogászok. Ezért egy esetleges munkajogi perben azoknak sem jósolnának sok esélyt, akik vezetői posztra kiírt pályázaton esetleg idősebb koruk miatt maradtak alul.

Az a ma is hatályos szabályozás nagyjából 45 éve van érvényben, amely szerint az öregségi nyugellátásra jogosító életkor elérésekor a munkaviszonyt a munkáltató megszüntetheti – figyelmeztetnek munkaügyi bírák. Ez azt jelenti, hogy aki betöltötte a 62-t, az általa viselt tisztségtől függetlenül akár azonnali hatállyal elbocsátható.

A közigazgatásban – ahol a közelmúltban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szépkorúak menesztését helyezte kilátásba – egyszerűbb a helyzet: amennyiben a kormánytisztviselők vagy a köztisztviselők elérték a nyugdíjkorhatárt, a szolgálati jogviszonyuk – bár elvileg egészen hetvenedig életévük betöltéséig maradhatnának – szinte automatikusan megszűnik. Őket csak akkor lehet tovább foglalkoztatni, ha azt a hivatal érdeke kifejezetten indokolja, s az érintett maga is maradni akar.

A közalkalmazottak esetében – e körbe tartoznak például az egészségügyi dolgozók vagy a pedagógusok is – a nyugdíjkorhatár betöltése ugyancsak felmentési ok. A hatályos szabályozás szerint ezen a területen a menesztést minden esetben indokolni kell, de ha az valós és okszerű, kár is pereskedni. A nyugdíjjogosultság megszerzése pedig olyan magyarázata az elbocsátásnak, amit eséllyel nem lehet bíróság előtt megtámadni.

Amennyiben az állami szférában komolyan gondolják, hogy a nyugdíjas korúaknak menniük kell, ehhez elég egy körlevél – vélik munkajogászok –, amelyben a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőket utasítják a döntés végrehajtására. Az államosított az egészségügyben, illetve az államosítás előtt álló közoktatási rendszerben ugyanez a helyzet, tehát külön jogszabály nélkül is eltávolíthatják mindazokat, akik elmúltak 62 évesek.

Ezt a lépést részben a várható megtakarításokkal részben a nyugdíjrendszer egységesítésével igyekeznek magyarázni, de a helyzet ettől korántsem válik rendezettebbé. A közszolgálatban a felső korhatárt ugyanis egyelőre nem csökkentették, s például az alkotmánybíráknál is maradt a hetven év. A bírák esetében viszont az alaptörvénybe foglalták, hogy ők az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig ítélkezhetnek. Ilyen viszont ma nincs – és a bírák kényszernyugdíjazására vonatkozó szabályozást részben ezért semmisítette meg az Alkotmánybíróság (Ab) –, mert más jogszabályok a foglalkoztatottakra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárról beszélnek, ami a jelenlegi 62-ről 2022-ig 65 évre emelkedik.