Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint mintegy 14 hazai városban szennyezett (Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Kazincbarcika, Hernádszurdok, Salgótarján, Eger, Győr, Tatabánya, Ajka, Veszprém, Dunaújváros, Pécs, Százhalombatta). További ötben (Budapest, Szeged, Szolnok, Vác és Sajószentpéter) pedig kifejezetten egészségkárosító a szállópor koncentrációja miatt.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A Levegő Munkacsoport szerint tudományosan igazolt és szoros összefüggés van az allergiás, asztmás, illetve egyéb légzőszervi megbetegedések és a légszennyezettség mértéke között. Vasárnaptól várható érdemi javulás a levegő minőségében – közölte csütörtök este Facebook-oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az őszi, téli hónapokban korlátozott a levegő átkeveredése, így az alsóbb légrétegekben megrekednek a járművek által, illetve a fűtés következtében kibocsátott szennyező anyagok. A krónikus – a tüdő, szív- és érrendszeri – betegségben szenvedők, az egyéb légzőszervi betegek tünetei súlyosbodhatnak. A levegőben lévő szennyező anyagok a gyerekek számára jelentik a legnagyobb kockázatot, immunrendszerük fejletlen, és az autók kipufogóinak magasságában töltik a leghosszabb időt. A légszennyezés mérséklődéséig a szakemberek azt javasolják: nappal, amíg erős a gépkocsiforgalom, aki csak megteheti, ne menjen az utcára, a kisebb gyerekeket a szülők vegyék karjukra.

A tudományos definíció szerint a levegőben lévő, 10 mikron alatti szilárd vagy folyékony halmazállapotú szennyező részecskéket (PM10) nevezik szállópornak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya szerint Magyarországon évente 16 ezer ember veszti el idő előtt életét a szállópor-szennyezettség miatt, a megbetegedések száma pedig eléri az évi egymilliót, vagyis a rákkal és az érrendszeri problémákkal összemérhető súlyú kór- és halálokról van szó. A Nemzeti Környezetegészségügyi Intézet tanulmányából az derül ki, hogy a levegőben lévő szennyezőanyagok izgatják a nyálkahártyákat, ami már rövid távon is köhögést és nehézlégzést válthat ki. A PM10 a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatokat indíthat el, növeli a vér alvadékonyságát, vérrögösödést okozhat. Hosszabb távon növeli az asztma és a krónikus légcsőhurut esélyét, illetve a szív-érrendszeri megbetegedések számát is.

A levegő szállópor-tartalmát alapvetően a közlekedés és az energiatermelés befolyásolja. A parlamenti zöldbizottság számára készült tavalyi PM10-jelentés szerint a fő légszennyezőanyagok közül Magyarországon három – a talaj közeli ózon, a nitrogén-oxidok és a PM10 – okoz tartós problémát. A rendszeres határérték-túllépések miatt az Európai Bizottság 2008-ban kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben.

A vonatkozó uniós szabályok szerint egy évben legfeljebb 35 napig haladhatja meg a levegő PM10-szennyezése az egészségügyi határértéket. Magyarország ezt a küszöböt Budapesten és térségében, a Sajó völgyében, Nyíregyházán és Szegeden évről évre túllépi. A Bizottság 2010. október 28-án figyelmeztette a magyar kormányt, és két hónap haladékot adott, hogy érdemi intézkedések történjenek a levegőminőségi határértékek betartására. A határidő régóta lejárt érdemi előrelépés nélkül – a magyar állam inkább büntetést fizet az EU-nak, és a légúti megbetegedésben szenvedőkre költ évente tízmilliárdokat az alapprobléma megoldása helyett.