A módosítás egyik célja a pedagógus-életpályához kapcsolódó illetménynövekedés rögzítése. Az új jogszabály szerint nem annyit kapnak majd a tanárok, mint amennyit eredetileg az életpályamodell bevezetésével kapniuk kellene, hanem a korábban tervezett emelés mindössze hatvan százalékát. A kormánynak a költségvetési törvényhez is hozzá kellene nyúlnia, mert a béremelésre nincs fedezet a 2013-as költségvetésben. Megbízható kormányzati forrásból úgy tudjuk, a kormány nem módosítja a 2013-as jogszabályt, hanem az elszámolásánál, vagyis a zárszámadás keretében rendezi a béremelés törvényi hátterét. A pedagógusok a várhatóan átlagosan harminc százalék körüli béremeléssel az októberben kézhez kapott fizetésükben találkoznak majd.

A köznevelési törvény módosításainak elfogadása után a kormánynak ki kell adnia azt a rendeletet, amelyből kiderül, hány pedagógus-álláshelyet, vezetőt, oktatást segítő szakembert finanszíroz az állam. A gyerekek után járó normatív finanszírozást ugyanis felváltja a létszámfinanszírozás. A tanév kezdés előtt néhány nappal viszont nem lehet tudni, hogy hány oktatót, segítőt, pedagógust, és más szakembert finanszíroz az állam. Vagyis nem tudni, hányan dolgozhatnak tovább az intézményekben. Lesz viszont intézményi tanács az iskolákban, amely a jogász szerint lehetővé teszi majd, hogy a nyugdíjas pedagógusokat tovább lehessen foglalkoztatni. Szüdi János közoktatási szakértő szerint a választások előtt nem kell tartani attól, hogy tömeges pedagógus-elbocsátási hullám induljon be, így ő arra számít, nagyjából változatlan létszámmal foglalkoztatják szeptembertől a pedagógusokat. Hogy mi lesz azután? A szakértő szerint ez a választások kimenetelén múlik. – Ha újra a Fidesz győz, feltehetően májusban, júniusban új kormányrendeletet alkotnak, és végrehajtják a Széll Kálmán-terv azon rendelkezéseit, amit most elhalasztottak. Majd megemelik a tanárok kötelező tanítással kitöltött munkaidejét és a maximális csoportszámhoz lövik be a finanszírozott pedagógus-álláshelyek számát, ezzel máris megspórolnak húsz-harmincezer pedagógus-álláshelyet.

Szüdi felhívja a figyelmet arra is, hogy a létszámról szóló rendelet legkorábban csütörtökön jelenhet meg a közlönyben, így az intézményvezetők számára mindössze a hétvége áll majd rendelkezésre, hogy szembesüljenek azzal, hány kollégával folytathatják a következő tanévet. További kérdés, hogy szeptemberben hogyan lehet 150 ezer pedagógust átsorolni a pedagógus-életpálya kategóriáiba, és új munkaszerződést, új közalkalmazotti kinevezést készíteni részükre. Ez azért kulcskérdés, mert október elsején már az új bért kapják a pedagógusok, és addig bérszámfejteni is kell. – A közalkalmazottként dolgozó pedagógusok „jutalmat” is kapnak az új tanévben: tagjai lehetnek a Nemzeti Pedagógus Karnak. Ami nincs is, mert ugyan a törvény szerint szeptember elsején megalakul, mindenki taggá válik, de szeptemberben indulnak be az előkészítő munkálatok. Egy nem létező kar tagjai lesznek – fogalmaz Szüdi. A szakértő azt is kiemeli, a nyári kormánykommunikáció szerint a pedagógus-életpályához szükséges illetményemelést 2017-ig vezetné be a kormány, azonban a törvénymódosítás csak 2014-ig rendelkezik.

Ez a bizonytalan helyzet különösen az alapítványi, magániskolákat sújtja, hiszen úgy indulnak neki a tanévnek, hogy nem tudják, hány álláshely után kapnak majd állami támogatást. Mint ahogy azt sem tudják, kötnek-e velük egyáltalán köznevelési szerződést. Számos iskola, különösen a nehezen kezelhető vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatását felvállaló intézmény pedagógusait keseríti el a káosz. A normatív finanszírozás megszüntetése elsősorban az új köznevelési rendszertől idegen, alternatív pedagógiával dolgozó iskolákat fojtja meg. Egy közülük a – számos szakmai sikert felmutató – csepeli Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthon, amely tavaly hiába pályázott a „Közoktatási Megállapodás 2012” című pályázaton, végül nem került a nyertes fenntartók közé. Az igazgatónőtől megtudtuk, a hivatalos indoklás szerint azért, mert szakiskolai képzést is kínálnak az intézményben. (Úgy tudjuk, ez másoknál nem volt kizáró ok, a nyertes intézmények közül ugyanis több szakképző iskola is található.) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a miniszter az ősz folyamán szerződést köt az iskolával, de „a financiális keretek szűkössége miatt addig nem indulhatott meg a köznevelési szerződés előkészítése, amíg a köznevelési szerződés alapján történő finanszírozáshoz szükséges forrás átcsoportosítása a szakterület által kezelt előirányzatra meg nem történt”. Megtudtuk: ősszel fog a miniszter szerződést kötni a Burattino Iskolával.

Azok az alapítványi és magániskolák sem lehetnek biztonságban, amelyeknek van köznevelési szerződésük. A közoktatási törvényt várhatóan úgy módosítják majd, hogy a „köznevelési szerződés érvényességi ideje legalább egy, legfeljebb öt év” lehessen. Ez az eredeti szövegben öt év volt, ami biztosította volna legalább e papírral rendelkező iskoláknak a kiegyensúlyozott működést. Megkérdeztük a tárcától, mi az oka ennek a módosításnak, hiszen ezzel veszélybe kerülnek azok az iskolák, amelyek egy évnél hosszabb képzést hirdetnek – és az általános iskolák és a középiskolák is ilyenek. – A módosításnak 2 célja van. Átmeneti működési-financiális problémába került, magas színvonalú nevelést nyújtó intézmények részére lehetővé válik rövid távú (egyéves) szerződések megkötése, emellett „a rövidebb időtartamú köznevelési szerződések lehetővé teszik, hogy a költségvetés kereteihez rugalmasabban kapcsolódó rendszer alakuljon ki”. Rákérdeztünk, hogy az egy csökkentett szerződéssel miért veszélyezteti a kormány az iskolák működésének biztonságát. – A köznevelési szerződések által nyújtott kiegészítő támogatás, mint kiegészítő támogatás, nem lehet kötelező minimális feltétel, e nélkül is biztosítani kell a működés feltételeit – írta az államtitkárság a válaszban, ami azért különös, mert az egyházi iskoláknál viszont fizetik a működés teljes költségét.

Még nagyobb baj van a szakképzésben ténykedő alapítványi és magániskolákkal. Ők csak akkor kaphatnak költségvetési támogatást, ha az állam által támogathatónak ítélt szakmát oktatnak, és a kormányhivatal szakképzési megállapodást köt velük. Csakhogy a megállapodáshoz szükséges rendelet nincs kész. Hogyan indítsa el a tanévet így az iskola? A szakképzést bekebelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárcát vezető miniszter februárban – akkoriban Matolcsy György – a szocialista Sós Tamás képviselő kérdésére azt válaszolta: „A szakképzési megállapodás a 2013-12014. tanévtől induló szakképzések alapfinanszírozásával kapcsolatban lesz a finanszírozásra való jogosultság feltétele, azaz legkésőbb 2013. augusztus 31-ig kell rendelkeznie a fenntartóknak szakképzési megállapodással az idén ősszel induló szakképzések finanszírozásához . A szakképzési megállapodásra vonatkozó szabályozás a szakképzésről szóló törvény 84 . §-ának (6)-(10) bekezdéseiben található, illetve még 2013 első negyedévében várható a megkötésének részletes szabályait tartalmazó végrehajtási rendelet megjelenése”. 2013 első negyedévéhez képest augusztus 27-én még nyoma sincs a rendeletnek. Erre vonatkozó kérdésünkre az NGM sajtóosztálya nem reagált.

Az iskolák mellett a szülők sem tudnak semmit. Ezért „Amit minden szülőnek tudnia kell tanévkezdés előtt” – címmel eligazító olvasmánnyal segíti a hamarosan megkezdődő tanítási évvel kapcsolatban az érdeklődőket az Európai Szülők Egyesülete honlapján. Salamon Esztertől, a szervezet elnökétől megtudtuk, hogy néhány nap alatt, több mint százezren jártak a www.szulo.eu címen elérhető internetes oldalukon, ami szerinte jól mutatja, milyen hihetetlen információhiány van a családokban Orbán Viktor kormányának új oktatási rendszeréről. Az egyesület számba veszi a legfontosabb intézkedéseket, amelyek minden szülőt és gyereket érinteni fognak, így részletesen kitérnek arra, hogy az általános iskolában kötelezően 4-ig bent kell maradnia a tanulóknak, rendőrök lesznek a tantestületben, jelentősen nő a diákok terhelése az új kerettantervek belépésével. Arra a véleményünkre, hogy az új köznevelési törvény életbelépése eddig sem nagyon izgatta a szülőket, pedig január elsejétől központosították (államosították) a rendszert, Salamon Eszter azt mondja, a családok nemigen értesülnek arról, mi is készülődik valójában. – A szülők nagy része úgy gondolja, hogy a pedagógus a szakember, és ha tőle nem értesülnek arról, hogy baj van, akkor azt hiszik, minden rendben. A pedagógusok meg gyakran maguk sem tudnak a változásokról, vagy félnek, hiszen az állásuk forog kockán, emellett az iskolájuknak sem akarnak rosszat – fogalmaz. Szavait több, általunk megkérdezett szülő is alátámasztja: az államosítás, vagyis a rendszerváltás óta a legnagyobb oktatási átalakítás elő sem került a szülői értekezleteken, vagy ha mégis, mindössze egy mondat erejéig.