A cégvezetők 56 százaléka szerint nem okozott problémát a minimálbér és a vele együtt mozgó garantált bérminimum 5,4, illetve 5,6 százalékkal történő január 1-jei emelése saját cégüknél. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a többinek - a kb. 530 ezer kis- és középvállalkozás közül 233 ezernek - saját bevallása szerint nehézséget okozott a kötelező béremelés.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol problémás volt a legkisebb kötelező bérhez történő igazodás, a cégvezetők relatív többsége (40 százalék) azt mondta, hogy bár kevés minimálbéren bejelentett dolgozójuk van, de még az ő bérrendezésük kigazdálkodása is nehézséget jelent a cég jelenlegi helyzetében. A cégvezetők további 23 százaléka válaszolta azt, hogy a minimálbéresek nagy száma miatt jelentett problémát az emelés, míg ugyanennyien mondták, hogy az emelés miatt bérfeszültség keletkezett a rendszerben, és ezt nehéz kezelni.

A múlt héten írták alá a 2013. évi bérajánlást. A sajtóban megjelent információk alapján ennek leginkább az állami tulajdonosi kör szempontjából volt jelentősége, mivel az MVM-nél és a MÁV-nál elakadtak a bértárgyalások. Ugyanakkor a versenyszektor esetében a bérajánlás nem kötelező érvényű, csak iránytűként tud szolgálni.

A megállapodás nem tartalmaz ugyan konkrét számot, de a szövegből kiolvasható, hogy a felek kb. 3,1 százalékos emelést tartanának kívánatosnak. A kkv-szektor nehézségeit jól jelzi, hogy a cégvezetők 46 százaléka szerint nem volt érdemi béremelés abban az ágazatban, ahol dolgoznak. Mindössze egynegyedük mondta azt, hogy 3 százalék alatti mértékben ugyan, de sor került emelésre. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy nagyságrendileg a szektor 71 százalékában reálbércsökkenés, vagy minimális, a várható éves infláció körüli növekedés következhet be.

A bérajánlást meghaladó mértékű emelést a cégvezetők 29 százaléka lát reálisnak a saját szektorában, közülük 10 százalék 5,1-8 százalék közötti mértéket tart lehetségesnek.

Az adatok ebben a körben azt mutatják, hogy ha a cégvezetők tapasztalatai visszaköszönnek a KSH kereseti statisztikai adataiban is, akkor év végén majd azt láthatjuk, hogy a kkv-szektorban nem éri el a béremelés az országos bérajánlásban szereplő mértéket.

A cégvezetők 64 százaléka nem tudott élni a kedvezményekkel

A kormány annak érdekében, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozásokat, öt foglalkoztatotti csoport után járó jelentős adó- és járulékkedvezményt jelentett be. Ennek során a már most is foglalkoztatott 25 év alattiak, 55 év felettiek, szakképzetlenek és kisgyermekes anyukák után a cégeknek kevesebb közterhet kell befizetniük. A kormányzati célkitűzés inkább az volt, hogy a veszélyeztetett csoportok helyzetét stabilizálják. Egyetlen társadalmi réteg támogatása jelentett potenciálisan munkahelyteremtési lehetőséget, a tartósan álláskeresőké.

Számunkra meglepő volt, hogy a cégvezetők 64 százaléka azt mondta, hogy nem tudott élni a Munkahelyvédelmi Akcióterv nyújtotta kedvezményekkel. E mögött nyilván két tényező áll. Az egyik, hogy főleg kisebb cégek esetében ténylegesen nem volt olyan munkavállaló, aki bármelyik kategóriába beletartozott volna. A másik, hogy nem volt olyan mértékű ez a kedvezmény az adott cég teljes közterheire vetítve, hogy érdemi könnyítésnek érezték volna a cégvezetők.

A szakszervezet nem tud javulásról

A kis- és közepes vállalkozásoknál az MSZOSZ nincs jelen, mindazonáltal igyekeznek figyelemmel kísérni azoknak a munkavállalóknak a helyzetét is, akik nem szakszervezeti tagok – hangoztatta a felmérés kapcsán Pataky Péter, a konföderáció elnöke. Így most legalább tisztán látják, hogy a foglalkoztatottak jelentős részének jövedelmi viszonyai nem javulnak, miközben a KSH adatai a nettó jövedelmek emelkedését mutatják.

Pataky szerint ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a félszuperbruttó kivezetése miatt a kétszázezer forint felett keresőknek – miután csökkennek a bérre rakódó közterhek – a korábbinál több marad a zsebében. Vagyis: megint azok járnak jól, akiknek magasabb a fizetése, ami a jövedelemkülönbségek további növekedéséhez vezet.

Az MSZOSZ egyébként azoknak a cégeknek a többségével, amelyeknél szervezett tagjai dolgoznak, mindenütt három százalék feletti béremelésről tudott megegyezni – közölte Pataky. Ezért is sajnálatosnak tartja, hogy a munkavállalók jelentős része az idén sem juthat magasabb jövedelemhez.

A Munkahelyvédelmi Akcióterv kapcsán pedig kifejtette: a kormányzati propaganda része volt, hogy az adókedvezményekkel a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozásokat támogatják, miközben úgy tűnik, azok nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Az e célra biztosított több tízmilliárd forint így szerinte leginkább a multiknak jön jól.