Beperelték Illés Zoltánt
A MAL Zrt. vezetői a Veszprémi Törvényszékhez benyújtott keresetükben úgy fogalmaztak: a 2010. őszi vörösiszap-katasztrófát követő időszakban Illés Zoltán számos olyan nyilatkozatot tett különböző sajtóorgánumokban, amelyekben az egész tragédiáért a társaság tulajdonosait tette felelőssé, valamint állítása szerint a katasztrófa egyértelműen a cég tevékenységére, illetve mulasztására vezethető vissza. A felperesek azt is kifogásolják, hogy Illés Zoltán a tragédiát követően tényként állította: a MAL Zrt. vezetői a zagytározók maximális kihasználása után az állami adósságokat és a környezetszennyezést hátrahagyva bezárták volna az ajkai gyárat, a tevékenységüket pedig Boszniába helyezték volna át.
A felpereseket képviselő Bősze Ferenc ügyvéd arra a kérdésünkre, hogy miért pont most fordultak ebben az ügyben a bírósághoz, azt mondta: az érintettek nem akartak indulatból pereskedni, szerették volna megvárni, amíg kissé lehiggadnak a kedélyek, továbbá most már rendelkezésre állnak a büntetőeljárásban és a polgári perek során elkészült szakértői jelentések, amelyek rendre cáfolják Illés Zoltánnak a tragédiát követően tett kijelentéseit.
Ezen túlmenően a MAL Zrt. menedzsmentje meg akarta várni az ügyben folyó közigazgatási per egyik fontos állomását: a napokban a Veszprémi Törvényszék felfüggesztette az illetékes zöldhatóság azon határozatának végrehajtását, amely szerint a cégnek 135 milliárd forintos környezetvédelmi bírságot kellene fizetnie. A rekordbírságról szóló döntést a MAL bíróságon támadta meg, ennek jogerős lezárásáig függesztették most fel a határozat végrehajtását.
A személyiségi jogi per keresetlevelében a felperesek több szakértői vélemény konkrét megállapításait idézve arra a konklúzióra jutottak, hogy az iszaptározó gátszakadásáért nem az üzemeltetés a felelős, a tragédiához a létesítmény helyének szakszerűtlen kiválasztása, valamint a tervezés, a kivitelezés és a hatósági ellenőrzés súlyos hiányosságai vezettek.
A keresetlevélben 13 konkrét cikk- és interjúrészlet szerepel. A cégvezetők azt kérik a bíróságtól: állapítsa meg, hogy Illés Zoltán megsértette a felperesek személyiségi – így különösen a jó hírnévhez és a becsülethez fűződő – jogait, egyúttal azt kérik, hogy a megjelölt orgánumok az internetes kiadásaikból töröljék a „jogsértő cikkeket.”
Bakonyiék nem vagyoni kártérítést – személyenként 5-5 millió forintot – is követelnek az államtitkártól, tekintettel a jogsértés súlyára, jelentőségére és arra, hogy „a cikkek jelentős mértékben negatívan befolyásolták a felperesek megítélését, becsületét és jó hírnevét. Amennyiben a cégvezetők megnyernék a pert, a kártérítést közhasznú célra ajánlanák fel.
