Az ellenzéki párt sajtóosztálya az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta, hogy a keresetet Schiffer András frakcióvezető jegyzi, az elsőrendű alperes a kormány, a másodrendű pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Az LMP arra kéri a bíróságot, hogy kötelezze az alpereseket a kabinet képviselői által június 25-én aláírt kétoldalú, magyar-kínai nemzetközi megállapodásokban rögzítettek közlésére, mivel azok a párt szerint közérdekű adatok.

Mint felidézik, az LMP már korábban kérte Orbán Viktor miniszterelnököt a tizenkét kétoldalú megállapodás teljes terjedelemben való kiadására. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt a választ adta, hogy a kiadásra kért megállapodások közül hat államközi megállapodás esetében betekintést biztosít az LMP-nek, a további hat dokumentumról pedig azt közölte, hogy azok nem állnak rendelkezésükre - írták.

Az LMP arra alapozza keresetét, hogy az adatvédelmi törvény vonatkozó fejezete nem ismeri a betekintés jogintézményét, és a kormánynak nincsen jogalapja az adatközlés megtagadására, "így tehát köteles azokat teljes terjedelmükben kiadni" - olvasható a párt közleményében, amelyben hozzáteszik, hogy "az LMP nem érti, mit és miért akar titokban tartani a kormány, de úgy véli, mivel közérdekű adatokról van szó, a magyar közvéleménynek joga van tudni, miről is szólnak pontosan a magyar-kínai megállapodások".

Schiffer András pénteken tekintett be az említett hat dokumentumba, majd sajtótájékoztatón azt mondta: "a nagy csinnadratta dacára túl sok konkrétum nincsen" a megállapodásokban. Ezt követően az NFM azt közölte az MTI-vel, hogy a magyar-kínai együttműködéssel kapcsolatban a tárca elkötelezett az átláthatóság, a nyilvánosság pontos tájékoztatása mellett, "a nemzetgazdasági érdekek messzemenő figyelembevételével".

A fejlesztési minisztérium közölte: a tárca szervezeti keretein belül működő magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosság a transzparencia érdekében hozzáférhetővé tette a kétoldalú együttműködési keretmegállapodások nyilvánosságra hozható adatait a kormany.hu honlapon azok aláírásának napján.

Mint megjegyezték, a nemzetközi szerződések tartalmazhatnak olyan pontokat, amelyek csak a másik fél jóváhagyását követően, a kölcsönösen elfogadott feltételekkel hozhatók nyilvánosságra. A szerződések egyes pontjainak közreadása sértheti a magyar nemzetgazdaság érdekeit is - hangsúlyozta az NFM, amely arról is beszámolt, hogy a szerződések további részleteinek nyilvánosságra hozataláról jelenleg is tartanak a kétoldalú egyeztetések.

Orbán Viktor miniszterelnök június 25-én Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: Magyarország egy új és nagy jelentőségű szövetséget kötött Kínával, a két ország tizenkét megállapodást kötött egymással, konkrét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi keretekről született megállapodás. Úgy fogalmazott, "a mai napot rendkívül fontos mérföldkőnek és sikernek tekintem Magyarország megújulásában".