Bene László volt rendőrfőkapitány döbbenetes emléke
"Totálisan megdöbbentem" - mondta Bene László volt országos rendőrfőkapitány a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság pénteki ülésén arról, mit érzett, amikor értesült a Magyar Televízió székházánál történtekről.
A volt főkapitány, aki 2006-ban az ostrom idején az Interpol brazíliai közgyűlésén vett részt, közölte: a székházostrom után kapott telefonon tájékoztatást Szabadfi Árpád akkori főkapitány-helyettestől a történtekről, és a hotel internetszobájában azonnal "rákeresett". "Totálisan megdöbbentem" - mondta akkori érzéseiről, mivel - mint fogalmazott - elképzelhetetlennek tartotta, hogy Magyarországon ilyen megtörténhessen.
Nem a személyes felelősség megállapítása volt - Brazíliából hazatérve - Bene László volt országos rendőrfőkapitány fő célja a tévészékház ostroma után, hanem az, hogy összegezzék a tapasztalatokat, felkészítsék a rendőrséget és szakmai intézkedésekkel javítsák a testület munkáját - erről a volt főkapitány beszélt a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén pénteken.
Hangsúlyozta: nyilvánvaló volt, hogy trauma érte a rendőrséget, a társadalmat és látszott, hogy a nyugalom nem állt helyre, számítani lehetett újabb eseményekre. Mint mondta, mérlegelnie kellett, hogy mi eredményezheti a rendőrségi munka javulását: ha megteszik a szükséges szervezeti-jogi intézkedéseket, vagy ha néhány embert felelősségre vonnak.
A főkapitány legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a rendőrséget mielőbb olyan állapotba hozzák, hogy a szervezet a következőkben a feladatait törvényesen, szakszerűen végezhesse, visszaállítsa és fenntartsa a közrendet, közbiztonságot. A székházostrom után a rendőrség tanult a hibáiból, elsajátított új technikákat és 2007 március 15-én bebizonyította, hogy alkalmas az európai szintű szakmai munkára - mondta.
Tehát nem a vezetők személyi felelősségének megállapítása volt a cél, hanem a tapasztalatok levonása, és ezek között természetesen szerepeltek a vezetési hibával összefüggő tapasztalatok. A tömegoszlatás során jogszerűtlenül eljáró rendőröket azonban felelősségre vonták - fűzte hozzá Bene László.
Mint arról lapunkban beszámoltunk az Országos Rendőr-főkapitányság 2006 novemberében nyilvánosságra hozott jelentése szerint törvényes, de az irányítás részéről szakszerűtlen volt a rendőrség fellépése a Magyar Televízió székházának szeptember 18-19-i ostrománál.
A jelentés a parlamenti albizottság pénteki ülésén is szóba került egy 2006 novemberében készült jelentés, de Bene László nem emlékezett erre a jelentésre.
Arra viszont emlékeztetette a bizottság tagjait, hogy a 2006. október 23-i események után Gergényi Péter beadta nyugdíjazási kérelmét, ezzel ő és az igazságügyi miniszter is egyetértett, azonban Gyurcsány Ferenc magához hívatta Gergényi Pétert, és felkérte, vonja vissza nyugdíjazási kérelmét.
Gulyás Gergely (Fidesz) , az albizottság elnökének kérdésére, hogy ezek szerint Gergényi Péter a kormányfőtől olyan támogatást kapott, ami után lehetetlenné vált, hogy vele szemben bármilyen felelősségre vonás induljon, Bene határozott igennel válaszolt és hozzátette: "nekem ezek után nagyon szerény lehetőségeim voltak".
Bene közölte: Gergényit úgy hívatták a miniszterelnökhöz, hogy ő arról nem tudott, ezt sértőnek tartotta, szóvá is tette. A kormányfő reakciója az volt, hogy vegye tudomásul vagy mondjon le - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy ezt megtette-e, vagyis lemondott-e, igennel felelt.
Mint mondta, ez nagyon nehéz döntés volt. Két érv viaskodott benne: az egyik, hogy ha lemond, akkor az állomány, a közvélemény nem úgy fogja-e értékelni ezt a helyzetet, hogy cserbenhagyta őket egy nehéz helyzetben. A másik érv viszont az volt, hogy azok után, hogy korlátozták a jogkörét ebben a vonatkozásban, még a véleményét se kérdezték meg, ezek után szabad-e ezt tovább csinálnia - foglalta össze. Amikor azonban a miniszterelnök megkérte, hogy ne mondjon le, ő - szavai szerint - "elkövette azt a hibát", hogy eleget tett a kérésnek.
A volt főkapitánnyal ismertették: Bencze József egykori rendőrfőkapitány 2007 szeptemberében Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszternek arról írt, hogy büntetőeljárást rendeltek el a BRFK vezetője ellen, elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt. Bene László közölte: nem tudta, hogy volt Gerényivel szemben büntetőeljárás, és nem emlékszik, hogy ezzel az eljárással összefüggésben aláírt volna parancsnoki jellemzést. Mint mondta, a volt főkapitánynak jeleznie kellett volna a büntetőeljárás indítását, de úgy emlékszik, ezt Gergényi Péter nem tette meg.
A volt főkapitány kifogásolta, hogy az egész testületet megbélyegezték 2006 ősze miatt. Azt mondta, elhinné, hogy nem koncepciós eljárás folyik az albizottságban, ha nem olvasta volna a testület egyes tagjainak nyilatkozatait, amelyekben a vizsgálat befejezése előtt már minősítenek, felelősségről beszélnek.
Bene László szerint az elmúlt húsz évben általános volt a rendőri vezetők kirúgása, leváltása, és ebből nem azt vonta le az állomány, hogy a törvényeknek vannak alárendelve, hanem hogy a politikusoknak kell megfelelniük, mert ők döntenek a sorsukról. Kialakult egy általános félelem - szögezte le annak kapcsán, hogy az albizottság szerint több, a testület előtt megjelent rendőr nem az igazat mondta vagy elhallgatott tényeket.
Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" elnevezésű albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő vesz részt a munkájában. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a testület egyik alelnöke (Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen ott van az üléseken), és az LMP is delegált képviselőt a testületbe. Az MSZP ugyanakkor bojkottálja az albizottság munkáját.
