Megkezdődött a második magyarországi bundaper a Fővárosi Törvényszéken. A januárban indult előző eljárásban 11-en ülnek a vádlottak padján, a mostani perben az ügyészség már 22 személyt vádol a gazdasági vesztegetés különböző alakzataival. Néhányan közülük az első perben is „érdekeltek". Akadt, aki még az előzetesből is szervezete az újabb csalásokat.

És ezzel nincs vége a hazai bunda-ügyeknek. Tavaly az ügyészség vádat emelt a REAC-hoz köthető fogadási csalások miatt is, ráadásul a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) gőzerővel nyomoz a Heves megyében múlt tavasszal kirobbant bundaügyben. Ez utóbbinak is már húsz gyanúsítottja van – eddig. Pedig a nyomozók még nem vizsgálták meg az összes gyanús meccset.

Visszatérve a kedden indult második számú bundaperre, a Fővárosi Törvényszéken a vádirat ismertetésével, majd K. Zoltán és L. Mátyás első- és másodrendű vádlottak meghallgatásával kezdődött meg a tárgyalás. A vádirat szerint K. Zoltán és társai 2008 és 2010 között személyenként és alkalmanként ezer és tízezer euró közti kenőpénzért manipulálták a mérkőzések végeredményét, vagy éppen a gólok számát. Ez a per döntően a Diósgyőr és az adott időszakban szintén első osztályú Siófok meccseit érinti. Egyes vádlottak megkeresték a csapatok néhány tagját, és rábeszélték őket a meccsek manipulálására, majd nagy összegű fogadásokat kötöttek az általuk megrendelt eredményre.

A mindössze nyolc osztályt végzett K. Zoltán nem kívánt vallomást tenni, vagyoni helyzetéről sem nyilatkozott, csak egy rövid, előre megírt közleményt olvasott fel a tárgyaláson, amelyben az MTI tudósítása szerint „az ügyészség boszorkányüldözésének áldozataként" állította be magát, és furcsállotta, hogy azok, akik a nyomozás során „hirtelen emlékezni kezdtek arra, hogy annak idején mi és hogyan történt", hirtelen gyanúsítottból tanúkká váltak.

A másodrendű vádlott L. Mátyás, aki 15 éves kora óta igazolt labdarúgó, és aki számára – egy bírói kérdésre adott válasza szerint – fontos volt a játék tisztasága, a bíróság előtt elmondta, hogy öt év alatt 100 millió forint nagyságrendű jövedelemre tett szert az illegális fogadásokból. Függőnek tartja magát.

A per az előzetes számítások szerint az év végéig is eltarthat, és ha a bíróság a vádlottakat bűnösnek mondja ki, többen minősített vesztegetésért akár tíz év börtönt is kaphatnak.

Közben a KNYFÜ még javában nyomoz az Egerben tavaly kirobbant (az eddigi utolsó ismert) bundaügyben. A nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsítottak a 2012/2013-as évad tavaszi szezonjából az Egri FC több mérkőzését, valamint U19-es meccseket, köztük a tavaly május 29-én lejátszott, 4:4-re végződött Debrecen-Kecskemét találkozót manipulálták.

Az ügyészek szerint 14 felnőtt bajnoki meccs „érintett a manipulációval", de eddig alaposabban csak hetet vizsgáltak meg, így nem zárható ki, hogy a későbbiekben a gyanúsítottak köre még bővülni fog. A már vizsgált hét mérkőzésből csak egyet, a május 11-én 6:1-re végződött találkozót vették meg a csalók. Négy egri játékos fejenként 2500 eurót kapott azért, hogy a meccsen legalább négy gól essen. A többi meccs előtt a játékosok többszöri egyeztetés után visszaléptek, vagy a megbízók vonták vissza az ajánlatukat. De arra is volt példa, hogy a lefizetett focisták „elbénázták": a 2013. május 18-ai Eger-Újpest (1:2) mérkőzésen is legalább négy gólnak kellett volna születnie, a két lefizetett egri játékos azonban nem tudta hozni a megrendelt eredményt.

A nyomozás eddigi adatai szerint a manipulált egri meccseken „jeladók" tudatták a lefizetett játékosokkal, hogy mit várnak el tőlük – előfordult ugyanis, hogy meccs közben kellett módosítani a megállapodáson, mivel egy másfajta végeredmény, gólarány, vagy éppen az utolsó percben megadott tizenegyes jobban fizetett a fogadóirodáknál, mint az eredetileg megbeszélt eredmény. A jeladót a lelátón elfoglalt helye és ruházata alapján azonosíthatta a kijelölt beavatott játékos, a többieket (mármint akiket rajta kívül szintén lefizettek) neki kellett értesítenie az esetleges változásokról. Ennek a rendszernek persze kifejezetten kedvezett a magyar bajnokság alacsony nézőszáma.

A Legfőbb Ügyészség tavaly azért vonta ügyészi hatáskörbe az egri ügy nyomozását, mert a Központi Nyomozó Főügyészség akkor már túl volt a nemzetközi fogadási csalások vizsgálatán, és a megszerzett tapasztalataik fényében logikusabbnak és gyorsabbnak tűnt, ha az egriekkel szemben is a KNYFÜ jár el. A nyomozás határideje június 5-én jár le, de mint Nagy Andrea szóvivő lapunknak elmondta, szükség esetén többször is meghosszabbítható.