"Budapest városvezetője képtelen bármit is valóra váltani a választási ígérethalmazából tevékenysége kimerül a hárításban. Inkább lemond(ana) a BKV-ról, a kórházakról és az iskolákról, csakhogy ezekkel együtt megszabaduljon a feladattól és költségektől. De valójában csak a főváros vagyonáról mond le" - jelentette ki a Republikon Intézet mai rendezvényén Őrsi Gergely II. kerületi szocialista frakcióvezető.

Őrsi szerint a nagypolitika háborút indított a bűnös város ellen. A hadüzenetet Kósa Lajos adta át a választások után nem sokkal: a főváros az utolsó fészke annak a politikai gondolkodásnak, amelyet szeretnénk a múlttá tenni. Őrsi Gergely szerint ez lassan sikerül is. A szociális ellátórendszer felszámolása, a hajléktanok kiűzetése, Dörner György Új Színház élére történő kinevezése, a Moszkva tér suba alatt eldöntött átépítése mind errefelé mutat.

– Budapest elmúlt egy évét csak az országos politikával együtt lehet értékelni – jelentette ki Karácsony Gergely, az LMP országgyűlési képviselője. – Az elmúlt évtizedekben a főpolgármester folyamatos harcban állt az erőforrásokért. Pozícióját – sokan legalábbis erre hivatkoztak – erősen rontotta, hogy a városvezetés és az országos politika más-más politikai színezetű volt. Tarlós István választási programjában maga is erősen támaszkodott erre a vélekedésre, azt a reményt keltve, hogy főpolgármesterré választásával feloldódik ez az ellentét és a város végre zöld utat kap. Azóta kiderült, hogy hibás volt a kiindulópont. A fővárosi tehetetlenség független a politikai színezettől. Ez akkor is fennállhat, ha a Budapest és az ország egyaránt narancssárga.  A főváros egyáltalán nem profitált az egyszínűségből. Sőt a Fideszen belüli feszültségek újabb törésvonalakat hoztak a városi politikába.

Tarlós beleállt ezekbe a konfliktusokba – mondta Karácsony. De már az elején elvesztette a háborút, mivel nem engedte be a Fidesz gazdasági mágusának – Simicska Lajosnak – a holdudvarába tartozó cégeket. Karácsony Gergely egyébként elismerését fejezte ki bátorságáért. Az elmúlt egy év alatt számos csatát vesztett Tarlós István, de az önkormányzati törvény – kerületi polgármesterek által támogatott – legutóbbi változatával Budapest elveszítheti az egész háborút. Méghozzá egy sokáig újra sem indítható háborút. A törvény módosításához szükséges kétharmad vélhetőleg sokáig nem jön majd össze. A kerületi kiskirályságok bebetonozását szolgáló javaslat évtizedekre béna kacsává változtathatja a fővárost.

A kormányzópártot képviselő Dankó Virág II. kerületi alpolgármester szerint kétféle ember van. Az egyik csak kapaszkodik a kerítésbe, és azon kesereg, hogy bezárták, míg a másik arra fordul, amerre módja nyílik a cselekvésre. A politikus szerint az esetek többségében nagyobb a médiafüst, mint a valós probléma. Ide sorolta a Moszkva tér a budai fonódó villamos ügyét is. De az önkormányzati törvény jelen módosítási változatát sem találta problémásnak, mivel az együttműködés nem a jogszabályokon, hanem az attitűdökön múlik.

Azt viszont egyikőjük nem vitatta, hogy az elkövetkező időszak egyik legnagyobb feladata a BKV finanszírozásának rendezése. Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke szerint lassan egy éves csúszásban van a főváros a BKV racionalizálásával, bár Vitézy Dávid tegnap takarékossági programot hirdetett. De ezt a VEKE elnöke szerint már egy évvel ezelőtt meg kellett volna tennie. A VEKE mindenesetre annak is örül, hogy az általuk 5-6 éve elkészített javaslatok lassan megvalósulnak. A BKV pénzügyi helyzete azonban mindaddig nem rendezhető, amíg az állam, illetve a főváros nem fizeti meg az általa rendelt szolgáltatás valós ellenértékét. Amíg ez nem történik meg,  nem várható el a közlekedési cég egyensúlyban tartása.