Belvárosi tavasz
Úgy tippeli, náluk a szocialista Hiszékeny Dezső lesz a befutó, errefelé még 2010-ben is nyerni tudtak a szocialisták, de reménykedik a jó szereplésben, a 15-20 százalékos egyéni eredményt sem tartja elképzelhetetlennek sem a maga, sem a Rogán Antallal, Kerék-Bárczy Szabolccsal és Hegedűsnével szemben induló Schiffer András számára, a párt bejutása pedig szerinte egyszerűen nem kérdés.
A standnál mindenesetre valóban mindig álldogálnak emberek, amíg ott vagyunk és ekkor még közel és távol az LMP-aktivisták által kifejtett aktivitás bizonyul a legnagyobbnak egész a szépen felújított Kossuth-térig, ott is csak lézengenek még a turisták, a legcsékélyebb izgalomnak sem mutatkoznak jelei egyelőre.
A Hazatérés Templomának bejáratánál magába Hegedűsnébe ütközünk, aki megenyhül kissé, mikor megmondjuk neki, hogy csak az istentiszteletet szeretnénk megtekinteni. Itt futólag Pál apostol levelei kerülnek szóba, ezek jelentik az ugródeszkát ahhoz, hogy ifj. Hegedűs Lóránt saját hitvalló életéről kezdhessen beszélni, az ellene folyó egyházi eljárásokról, amelyeket az igazság kimondása miatt kell elszenvednie.
Borzasztó hosszú prédikációt tart, szóba hozza a fiatalok elvándorlását, a demográfiai trendeket és nem érti, hogyan tud mindezzel „az emberi erőforrásokkal" elszámolni magának lelkésztársa, Balog miniszter. Fájdalommal emlékezik meg a Jobbik-plakátok összefirkálásáról (bár a párt nevét nem ejti ki) és borús politikai prognózissal is szolgál: úgy sejti, nem ez lesz a nemzet megmaradását óhajtó politikai oldal áttörésének napja, ugyanakkor – vigasztalja híveit – a kis előrelépéseknek is örülni kell.
Amikor Tormay Cecile érdemeinek számbavételét kezdi, apró kavarodás támad. Amennyire rekonstruálni tudjuk, két hajléktalant kérnek meg, hogy távozzanak a templomból, noha – mint mondják – máskor is járnak ide vasárnaponként és eddig senkinek semmi problémája nem volt a jelenlétükkel.
Két-három órával később, kora délutánra már tömve vannak a Vécsey utca kiülős helyei, nagyobb a nyüzsgés, de a béke és derű változatlan. Háromnegyed kettőkor, a sajtótájékoztató meghirdetett időpontjában Kerék-Bárczy Szabolcs már a Szabadság-téri Kormányváltás-stand előtt beszélget, a háttérben a felvételről végtelenítve beszélő Mesterházy Attilát az „Ez itt az én hazám" váltja, aztán megint elölről egészen addig, amíg bekocog Bajnai Gordon is magányosan.
Mindketten elmondják, fejenként nem több, mint másfél percben, hogy még el lehet menni szavazni, hogy van esély és hogy utólag már nem lehet – vagy legalábbis hiábavaló volna – reklamálni. Kerék-Bárczy bizakodik, a választást és a körzetét is nyerhetőnek tartja, aztán elindul a Kálvin-tér felé, ahová – szintén a kora délután folyamán – Schiffer András is hosszan kitelepült. Éppen úgy, ahogy jelezte, mikor délelőtt fél percre vissza tudott hívni bennünket.
Schiffer a délelőtt derekán indult el voksolni, míg a címvédő Rogán Antal már kora hajnalban leszavazott facebook-posztja tanúsága szerint. Kerék-Bárczy és Hegedűsné alig egy perccel kerülik el egymást fél három körül az Október 6-a utcában.
A Jobbik képviselője egy cukrászdába tér be, közvetlenül azután, hogy a DK politikusának sziluettje elmosódik a forgatagban.
Érezhetően többen vannak az emberek az utcákon, de talán nem annyival, hogy a szép idő ne tudná önmagában is indokolni, a standok mögött toporgó aktivisták, akárkinek kampányolnak is, bizakodnak és mindegyik standnál mind nagyjából ugyanazt mondják, ha kérdezzük, miért fog jól szerepelni a pártjuk.
A Belváros nem rossz hely tavasszal, egyelőre ennyit lehet tudni.