Ez azt jelenti, hogy visszaáll a vatikáni szerződésben meghatározott mérték a 2010-es rendkívüli költségvetési évben: az adózók személyi jövedelemadójának (szja) 0,5 százalékáig egészíti ki a kormány az egyszázalékos felajánlásokat. (Idén az 1+1 százalékos rendszer működött, azaz amennyit az adózó az egyházaknak adható egy százalékból felajánl, ugyannyit kapnak az egyházak a költségvetésből.) A lépést a kormányszóvivő a nehéz gazdasági helyzettel indokolta.

Szollár Domokos azt mondta, úgy számol a kabinet, hogy 2011-től érdemi növekedés várható a magyar gazdaságban, s ez a felfüggesztés automatikusan eltűnik majd a rendszerből, és 2011-től visszaáll az 1+1 százalékos megoldás. "Szándékunk és hitünk szerint ez egy jó rendszer, amelyet fenn kell tartani" - mondta.

A kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy az egyházak ezt "beletörődéssel, de tudomásul vették". A teljes egyházfinanszírozási rendszerben csaknem 2,1 milliárd forinttal lesz kevesebb 2010-ben, mint az idén - tette hozzá kérdésre válaszolva. Ennek döntő része, több mint 1,3 milliárd az szja-változásnak tudható be, és mintegy 700 millió forint az egyéb költségvetési, finanszírozási sor - hitoktatás, kistérségi szolgálatok - kompenzálásának csökkentése.
Kitért arra is, hogy több egyházi vezető szóvá tette, nem látnak tisztán az egyszázalékos felajánlások ügyében, azt vélelmezik, túl sok hibásan kitöltött adatot talált az APEH, s emiatt úgy gondolják, kevesebb bevételük van. Ezt a helyzetet tisztázni kell - mondta, hozzátéve: a kormányzatra és kormányzati szervekre a gyanú árnyéka nem vetődhet.

Ezért az egyházak elfogadták a kormányfő javaslatát, hogy mivel a kormány - az adótitok miatt - hivatalosan nem járhat el, felkérték az Állami Számvevőszéket, végezzen általános mintavételi vizsgálatot, és ha szignifikáns hibát talál a rendszerben, egyenként nézze végig az összes felajánlást. Szólt arról is, hogy el kell ismerni, voltak "kommunikációs zavarok" a jövő évi költségvetésről való egyeztetésnél. Ezen javítani kell, helyre kell állítani a bizalmat az egyház és a kormányzat között - jelentette ki.

Az a döntés született, hogy a társadalompolitikai kabinet koordinálja majd az egyeztetéseket az egyházi vezetőkkel, szélesebb alapokra helyezik a megbeszélések rendszerét, s nem kizárólag a kulturális tárca egyeztet velük. A tárcavezető, Hiller István szerepe ugyanakkor nem változik, az oktatási-kulturális területen ő lesz a fő kapcsolattartó - válaszolta egy másik kérdésre a kormányszóvivő. Bíznak benne, hogy ez a lépés a bizalmat is helyreállítja - hangsúlyozta.

Elmondta továbbá, hogy hat héten belül újra összeül az egyházfinanszírozási bizottság, amely februárban ülésezett utoljára. Az a cél, hogy megtalálják az egyházfinanszírozás legjobb módjait - tette hozzá.

A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadás is szóba került a megbeszélésen, e kérdésben érdemi értelmezési vita van az egyházak, a kormány és az Állami Számvevőszék között. Szakmai szinten keresik a közös nevezőt - mondta, hozzátéve: elmozdulás a következő hónapokban várható, most nem született döntés.

Szollár Domokos kifejtette: az egyházi közösség a magyar állam és társadalom integráns része. Ez azt is jelenti, hogy ami a magyar társadalomban történik, az történik a magyar egyházakban is - mondta. A megbeszélésen is egyértelművé vált, hogy a gazdasági válság mindenkire óriási terhet ró. Idén 6,7 százalékkal, jövőre 0,9 százalékkal zsugorodik a gazdaság, azaz egyhavi jövedelemmel kevesebb összeggel gazdálkodhat az állam. Ez mindenkit, az egyházakat is érinti - mondta. Együtt kell megtalálni a lehetőségeket - tette hozzá.

Az egyeztetés nem volt egyszerű. Együttműködő, megoldást kereső volt, de nem volt jó hangulatú - értékelte a megbeszélést Szollár Domokos.

Nem kért mást a kormány az egyházaktól, mint amit a társadalom összes szereplőjétől - közölte, hozzátéve: nem öncélú a takarékoskodás, azért van erre szükség, hogy stabil maradjon a forint, a magyar gazdaság.

Az egyeztetésen a kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint részt vett Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, Ternyák Csaba egri érsek, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója és Tarr Zoltán zsinati tanácsos.

A kormányzat részéről a miniszterelnök mellett Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Kiss Péter társadalompolitikai miniszter, Csepregi András, az OKM egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője, és Gulyás Kálmán, a szociális tárca szakállamtitkára volt ott.