A vizsgálók egyebek mellett megállapították, hogy 2009-ben az ellenőrzött kórházak egyike sem kapott annyi pénzt az egészségbiztosítótól, amennyire a hiány nélküli gazdálkodáshoz szükség lett volna. Mintegy 10 milliárd forint hiányzott a gondtalan működtetésükhöz. Ezzel szemben 2010-ben és 2011-ben javult a pénzügyi helyzetük. Az érintettek bevételei és kiadásai közötti negatív szaldó 2010-ben 3,4 milliárd forint lett, egy évvel később viszont összességében már 1,9 milliárd forinttal jutottak több pénzhez. A vizsgálók szerint a javulás az OEP-finanszírozás növekedésének és a kormány konszolidációs támogatásának köszönhető. Amikor az újságírók felvetették, hogy a konszolidációs támogatás valójában nem költségvetési többlet, csupán az elvégzett gyógyításért az év közben ki nem fizetett összegek újraosztása volt a kórházak között, Domonkos László, az ÁSZ elnöke azt mondta: „az adott kórház szintjén nem járt az a pénz, csupán konszolidációs összegként jelentkezett. Tehát a húsz kórház és a húsz kórház vezetője nem menthető fel e tekintetben.”

A vizsgálattal az ÁSZ-nak is sikerült „megint felismerni”, hogy az egészségügyben nincs fedezete a műszerek, az eszközök javításának vagy pótlásának sem. Az ÁSZ-jelentés ugyanakkor megállapítja azt is, hogy az ellenőrzöttek működtetési költségei – még az Orbán-kormány évei alatt is – növekedtek. Ezért az intézmények úgy próbáltak túlélni, hogy a szükségesnél kevesebb orvost, illetve szakembert foglalkoztattak. Megjegyezték azt is, hogy ez utóbbi kockázatot jelent a betegek ellátására.

Az ÁSZ elnöke, Domokos László jelezte, hogy azt kérték az emberi erőforrások tárca miniszterétől, érje el, hogy az egészségügyben is készítsenek a szolgáltatók önköltség-számítási szabályzatot. Tapasztalataik szerint ugyanis nincs költségmérés, így nem tudni, valójában mi mennyibe kerül az egészségügyben. Ennek következtében pedig az is esetleges, hogy a nem OEP-finanszírozott ellátásokért az intézmények mennyit kérnek, s a kiállított számlák valóban fedezik-e a költségeket.

Az öt leginkább eladósodott intézménynek a számvevők előírták, hogy készítsenek intézkedési tervet pénzügyi helyzetük javítására.