Megkerülhetetlen politikai tényezővé lett a Magyar Szolidaritás Mozgalom – hangoztatta egy keddi sajtóbeszélgetésen a mozgalom vezetője. Kónya Péter – aki a hamarosan egyesületté váló szervezetnek immár nem társ-, hanem egyedüli elnöke – elmondta, hogy a Medián január óta méri a Szolidaritás, illetve a Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítvány támogatottságát, s ha párttá alakulnának, mindketten átlépnék a parlamenti küszöböt.

Arra készülnek, hogy a következő parlamenti választáson a mozgalom mindenképpen megméretteti magát – közölte Kónya. Elsősorban a demokratikus erők választási szövetségében gondolkodnak, mert az Orbán-kormány leváltására csak így van esély – tette hozzá. Ha azonban nem lesz összefogás, készek új pártot alapítani, de a társadalmi szervezet akkor is fennmaradna.

A Szolidaritás egyébként átalakul: a bíróságon már bejelentették, hogy egyesületként kívánnak működni. A mozgalom támogatóinak jelentős részében megfogalmazódott ugyanis, hogy valódi taggá kívánnak válni, ehhez pedig csak az egyesületi forma biztosít megfelelő keretet. A változás része, hogy Kónyát elnökké választották, Székely Sándor és Székely Tamás korábbi társelnökök pedig továbbra is e tisztséget viselik.

A rendes tagok – akiknek a felvételéhez két ajánló támogatására lesz szükség – tagdíjat fizetnek majd, s választók és választhatók lesznek. Támogatást a pártoló tagoktól is elfogadnak, és ők is részt vehetnek az egyesület munkájában, de a szervezet életét meghatározó ügyekbe nem szólhatnak bele – fogalmazott Kónya. Aki bármely pártnak tagja, arra csak ez utóbbi formában számítanak.

A helyi csoportok választási körzetenként szerveződnek, tehát 106 területi szervezet jöhet létre. Ezek vezetőiből, illetve az egyesület jelenleg hétfős elnökségének tagjaiból áll majd a Szolidaritás legfőbb döntéshozó szerve, a küldöttgyűlés. Kónya reményei szerint már az ősszel megtarthatják a testület első ülését, ahol az elnökség létszámát tizenegyre bővítik.

Kérdésünkre Dávid Sándor elnökségi tag elmondta, hogy a korábban meghirdetett társadalmi kerekasztal – több tucatnyi civil szervezet, illetve számos szakértő közreműködésével – folytatja a munkát, s szociálpolitikai, foglalkoztatási, egészségügyi, illetve rendvédelmi kérdésekben dolgoznak ki vitaanyagokat. Jelezte ugyanakkor, hogy – sajnálatukra – a szakszervezeti konföderációk nem csatlakoztak.

A vitaanyagok alapján szeptembertől fórumokat szerveznek, s azokon az emberek és a helyi szakértők is elmondhatják majd a véleményüket. Dávid szerint a cél az, hogy olyan programokat dolgozzanak ki, amelyek a demokratikus ellenzéki pártok közötti együttműködés alapjául szolgálhatnak. Ha ugyanis nincs közös program – emelte ki –, az esetleg létrejövő választási koalíció is gyorsan felbomolhat.

Dühös magyarok

„Dühös magyarok” elnevezéssel indított akciósorozatot a Szolidaritás június elején: számos helyen papírdobozokból narancssárga piramisokat építettek, amelyeket egy sólabdával bárki ledönthetett. Ehhez kapcsolódóan az utcákon és az interneten is kérdőívek kitöltésére kérték mindazokat, akik elégedetlenek a jelenlegi hatalommal. Kónya Péter bejelentette: bár az akciót csak egy hónapra hirdették meg, a nagy sikerre való tekintettel azt tovább folytatják.

A keddi sajtóbeszélgetésen az eddigi eredményekről is beszéltek. Budapesten tizenöt, vidéken körülbelül kétszer ennyi helyszínen gyűjtötték a polgárok véleményét, s a mintegy 2700 – reprezentatívnak persze nem tekinthető – válasz alapján kiderült: a válaszolók 96 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt két évben romlott a közérzete, s ugyanennyien utasították el a kormány politikáját, illetve a legutóbbi konzultációs kérdőíveket.

Tízből kilencen jelezték, hogy szimpatizálnak a Szolidaritással, s ugyanennyien értettek egyet a mozgalomnak a demokratikus pártok választási szövetségének létrehozására irányuló törekvésével. A válaszolók háromnegyede úgy véli, hogy az összefogásnak valamennyi demokratikus ellenzéki erőre ki kell terjednie, az átlagosnál többen támogatták azonban a Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítvánnyal való együttműködést. Ugyanakkor a Demokratikus Koalíció, illetve az LMP részvételét egy ilyen szövetségben valamivel kevesebben látták kívánatosnak.

A közvélemény-kutatás eddigi eredményei is megerősítik a Szolidaritást abban, hogy helyes utat választott, amikor az ellenzéki politikai erők összefogását szorgalmazza – hangsúlyozta Kónya. A sajtóbeszélgetésen azonban maga sem vitatta, hogy erre egyelőre kevés hajlandóság mutatkozik.

Vidéken a mozgalomnak annyit viszont már sikerült elérnie – mondta –, hogy a helyi ellenzéki pártok a kezdeményezésükre általában hajlandók egy asztalhoz ülni.