„Hiábavalóan él, aki senkinek sem használ!” – ez a Báthory Istvántól származó idézet a mottója annak a stratégiának, amely a közelmúltban menesztett KDNP-s államtitkár, Szászfalvi László égisze alatt készült a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. (Időközben kiderült, hogy az egyházi ügyek átkerülnek a Balog Zoltán-féle új csúcstárcához, az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Az államtitkári poszton Hölvényi György váltja Szászfalvit.)

A Báthory István Terv néven futó „nemzeti egyházpolitikai stratégia” köszöntőjében Szászfalvi hangsúlyozza, hogy a tavaly elfogadott alaptörvény eredményeként esély mutatkozik Magyarország megújítására, márpedig a „megújulás természetes szövetségesei az egyházak is”.

Névadóként azért Báthory Istvánra esett a választás, mert – olvasható a XVI. században élt erdélyi fejedelem életművét ismertető részben – „katolikusként szerette volna a protestáns többségű Erdélyben visszahozni a katolicizmus megbecsültségét, mindez azonban nem ragadtatta túlzásokra. Megesküdött a rendek előtt a vallásszabadság tiszteletben tartására.”

A stratégia – ami az érdemi részét illeti – alig haladja meg a harminc oldalt. Az alapelvek között ilyen kifejezésekre bukkanhatunk: „partneri viszony”, „bizalom helyreállítása”, „érdemi együttműködés”. Akár kulcsmondatnak is tekinthető a megállapítás: „Tiszteljük és szeretjük az egyházainkat, egész egyszerűen azért, mert vannak, mert léteznek, mert évszázadokon át – ahogyan a jelenben is – megtartó erőt, reményt adtak a nemzetnek”.

A későbbiekben is többnyire ilyesfajta általánosságok sorjáznak. Szó esik még arról, hogy a jobboldali kormányzat milyen jogszabályi változásokat hozott az egyházügyben, illetve milyen összegekkel támogatja idén a különféle egyházi programokat.

A stratégia hangsúlyozza, hogy az államtitkárság aktívan részt kíván venni a katolikus egyházzal (még a Horn-kormány idején) kötött szentszéki áttekintésében. Az új alkotmány és az új egyházi törvény, az adózás szabályainak megváltozása, az új köznevelési és felsőoktatási törvény miatt a többi egyházzal kötött megállapodás felülvizsgálata is elkerülhetetlen.

Konkrétumokkal azonban a dokumentum adós marad: „Az előttünk álló hónapok az egyeztetésről fognak szólni. Ennek elvi és személyi, illetve szakmai megalapozása ezekben a hetekben zajlik. A cél egy stratégiai együttgondolkodáson és együttműködésen alapuló, kiszámítható és stabil rendszer felépítése.”

Az Origo nemrégiben úgy értesült, hogy a Báthory István Terv összefüggésbe hozható Szászfalvi László esetleges (azóta bizonyossá vált) távozásával. Valószínűleg tényleg összefüggésbe hozható, de gyanítható: elsősorban nem a stratégia tartalma miatt.

A dokumentum utal egy készülő rendeletre, amely bizonyos költségvetési támogatások „sajátos szabályairól” szól. Értesüléseink szerint egyházi vezetőknek ezzel kapcsolatban komoly kifogásaik vannak. Ettől eltekintve a szövegben nehezen találhatnánk olyan kitételeket, amelyek felháborodást kelthettek volna egyházi berkekben.

Egymástól független forrásokból azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Szászfalvi menesztésének hátterében inkább több, régebb óta érlelődő konfliktus áll. Ahogyan az egyik neve elhallgatását kérő szakértő fogalmazott: az egyházak eddig sem adták jelét annak, hogy különösebben elégedettek lennének az államtitkárság működésével. A nem kellően előkészített stratégia lehetett az "utolsó csepp".

Korántsem biztos azonban, hogy Szászfalvi László kegyvesztetté vált. Balog Zoltán miniszter a Hír TV-ben például elismerő szavakkal méltatta a távozó államtitkár eddigi munkáját, és érzékeltette, hogy más fontos poszton számít rá.

Egyelőre nem tudni, mi lesz a stratégia sorsa. Sőt: még az is kérdés, hogy egyáltalán beszélhetünk-e stratégiáról. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályán megkeresésünkre hangsúlyozták: „A tárca és a kormány nem tárgyalt és nem fogadott el Báthory István Tervet." Az ilyen címen készült "munkaanyag" tehát nem tekinthető "irányadó dokumentumnak”.