A horvát-magyar határ még mintegy ötven kilométeres szakaszán lehetnek háborús aknák a földben - írja a Baranya Megyei Online. A délszláv háborúk során a magyar-horvát határ közelébe telepített aknák jelentős részét még nem szedték fel, s az sem kizárt, hogy magyar oldalán is találhatóak robbanószerkezetek - erről és az ezzel kapcsolatos teendőkről a napokban Eszéken tárgyalt dr. Hargitai János, a megyei közgyűlés elnöke a Horvát Aknamentesítési Központ képviselőivel, és Djurdja Adlesic miniszterelnök-helyettessel.

A tanácskozáson elhangzott: az Eszék-Baranyai Zsupánság területén jelenleg még közel százhatvankét négyzetkilométer nagyságú „gyanús" terület található, de pontos térképek nincsenek az aknák helyéről. A szakértők ezen belül, a horvát-magyar határ ötven kilométer hosszú szakaszán tartják szükségesnek az aknamentesítést, egy kilométer szélességű sávban.

Ez horribilis összegbe, négyzetméterenként 0,8-0,9 euróba, tehát mintegy kétszázötven forintba kerül. Miután több tízmillió négyzetmétert kellene átvizsgálni, összességében több milliárd forintot emésztene fel a művelet. A horvátok szerint - akik eddig is folyamatosan végezték a mentesítést - a jelenlegi pénzügyi lehetőségeik mellett még egy évtizedig is eltartana, mire végeznének a teljes területtel.

- Egyetértettünk abban, hogy mindkét félnek érdeke a mentesítés felgyorsítása - nyilatkozta a BAMA-nak Hargitai János. - A horvát miniszterelnök-helyettes abban kért segítséget, hogy vizsgáljuk meg egy közös uniós projekt kidolgozásának lehetőségét. A gyors cselekvést, valamint az Unió figyelmének felhívását indokolja, hogy a területen halad át az európai V/c. közlekedési folyosó, aminek része az M6-os, valamint az is, hogy néhány éven belül Horvátország is csatlakozhat a közösséghez. Ez pedig azt jelenti, hogy a két ország között mindenütt szabad lesz az átjárás, ami az aknamezők miatt balesetek forrása lehet - mondta a megyei közgyűlés elnöke.

A baranyai közgyűlés egyébként tavaly már élt az ügyben felterjesztési jogával a kormányhoz, ám azt a meghökkentő választ kapták, hogy az aknamentesítést a megyei önkormányzatnak kellene finanszíroznia.

A határ másik oldalán még ma is történnek tragédiák a felrobbanó aknák miatt: Schmitt Pál néppárti európai parlamenti képviselő februárban Strasbourgban jelentette be, hogy egy horvát fiatalember életét vesztette, amikor aknára lépett a magyar határ közelében. Lapunknak a délvidéki Dályokon lakó Pavo Damjanov korábban azt mondta, néhány éve öt ember traktorral tartott a földekre, mikor aknára hajtottak, s az felrobbant. Hárman meghaltak, ketten nyomorékok maradtak.

A falubeliek szerint az aknákról még akkor sem tudnának megfeledkezni, ha akarnának, mert ma is sokszor robbanásokra ébrednek éjszaka: ilyenkor egy szarvast, vagy őzet tépnek szét éppen az aknák. Baranyában a legsúlyosabb baleset 1998-ban történt: egy alsószentmártoni fiatalasszony a határ magyar oldalán lépett aknára. Egyik lábát amputálni kellett. 1995-ben egy fiatalember is megsérült egy felrobbanó akna miatt, az ő lábából a mohácsi kórházban távolították el a szilánkokat.