A döntés előtt az EP meghallgatta Polt Pétert, aki két alkalommal levélben további bizonyítékokat és érveket tárt a testület elé, valamint Kovács Bélát, aki itthon és Brüsszelben is tagadta, hogy az unió és intézményei ellen kémkedett volna. Még azt is abszurd feltételezésnek tartotta, hogy ő bármilyen kémszervezettel bármilyen formában is együttműködött volna.

Az Európai Parlament képviselőit ugyanolyan mentelmi jog védi, mint a magyar Országgyűlés tagjait. A törvényhozás – Kovács Béla esetében az EP – előzetes engedélye nélkül nem indulhat ellene nyomozás, nem gyanúsítható meg, és nem hallgatható ki. Így aztán eddig hiába is hangoztatta Kovács és pártja, a Jobbik, hogy áll az igazságszolgáltatás elé.

Az EP immár nyilvános határozatából kiolvasható, amit eddig csak sejteni lehetett a hatóságok szűkszavú nyilatkozataiból: Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján, unión kívüli állam részére, az EP, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa elleni hírszerző tevékenység gyanújával indulhat eljárás. Legalábbis a határozat szerint e bűncselekmény elkövetésének a gyanúját jelölte meg a magyar ügyészség a mentelmi jog felfüggesztése érdekében tett előterjesztésében.

A korábban napvilágot látott nem hivatalos információk szerint Kovács egyebek között Moszkva népszerűségének növelése érdekében tevékenykedett, s közben rendszeresen konspiratív körülmények között találkozott az orosz titkosszolgálat embereivel.