Tetszőleges ideig tarthat az előzetes letartóztatás, ha „a vádlottal szemben tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságveszéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás” – így döntött az országgyűlés hétfő este. A törvénymódosítás november 21-én hatályba léphet, így az ároktői banda újabb tagja már nem kerülhet házi őrizetbe. A vizsgálati fogság időtartamát egyébként a Fidesz kezdeményezésére éppen azért változtatták meg, mert két embert már korábban szabadon kellett bocsátani, és ők megszöktek a házi őrizetből.

Az ellenzék élesen bírálta az alkotmányügyi bizottság által jegyzett előterjesztést, mert az alaptörvény-ellenes, ugyanakkor sérti az emberi jogok európai egyezményét is, amely szerint ésszerű időn belül mindenkinek joga van arra, hogy az ügyében ítélet szülessék. A korlátlan idejű előzetes ráadásul éppen ezzel ellentétes hatást válthat ki, mert azt üzeni a hatóságoknak, hogy bármeddig elhúzhatják az ügyeket. Ezért a szocialista Bárándy Gergely legfeljebb azt tartotta volna elfogadhatónak, hogy az őrizet időtartamát csak átmenetileg emeljék fel öt évre. Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke meg egyenesen úgy fogalmazott, hogy a Fidesz javaslata „Guantánamót csinálna Magyarországból”.

A kormányoldal különben igen magasra emelte a tétet: Rogán Antal kijelentette, hogy aki hétfőn nemmel szavaz, az a Fidesz frakcióvezetője szerint a gyilkossággal vádolt ember pártjára áll. Így sikerült is megszerezni a kivételes sürgős eljáráshoz szükséges négyötödöt, ami a büntető tárgyú törvénycsomag – amelyhez odacsapták az előzetessel kapcsolatos módosító javaslatot is – azonnali elfogadásának a feltétele volt. Az ellenzék ugyanis a markáns különvélemények dacára igennel voksolt, bár Rogán mindenre készült: ha nincs meg a négyötöd, önálló törvényt nyújt be, amit kétharmaddal is elfogadhattak volna.

Az előterjesztést – amelyről a Fidesz külön szavazást kért – az LMP és az MSZP viszont már nem támogatta, de Kövér László házelnök sem. A 272 igennel szemben azonban így is csak 46 nem állt, míg ketten tartózkodtak, tehát a szükséges kétharmad nem forgott veszélyben. Így emberölés vagy más súlyos bűncselekmény elkövetője korlátozás nélkül fogva tartható, amit a strasbourgi emberi jogi bíróság várhatóan nem fog jó szemmel nézni, és jó eséllyel kártérítés fizetésére kötelezi majd az államot.

A törvénycsomagnak van még egy, részben az ároktői esettel összefüggő pontja. Soron kívül vizsgálni kell annak a bírónak a tevékenységét, akinél évekig elhúzódik egy per, és ezzel kapcsolatban a bíró mulasztása is felvethető. Más kérdés, hogy például az ároktői ügyben évekig folyt a nyomozás, mert várni kellett a szakértői véleményekre.

A házi őrizetesek ellenőrzése túl sokba kerülne

Jelenleg egyébként bírósági döntés alapján összesen 334-en vannak házi őrizetben Magyarországon, közülük 67-en viselik az idén rendszeresített „jeladós lábpereceket”. Bár a házi őrizetre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére hivatott eszközök szabotázsvédettek, tehát akkor is jeleznek, ha a fogva tartott leveszi vagy megrongálja őket, a rendőrségnek az elektronikai eszközökkel megfigyelteket is meg kell látogatnia időnként. 

Egy ilyen ellenőrzés, ha az oda-vissza út nem több 12 kilométernél, 6642 forintba kerül. A két ároktői vádlott – aki miatt a parlament hétfőn törvényt módosított – folyamatos őrzésére megközelítőleg négyszázezer forintot kellett volna költeni. Amennyiben az összes házi őrizetest folyamatosan ellenőriznék, az 2338 rendőrnek adna állandó munkát és napi 124 millió forintjába kerülne a testületnek, végső soron az adófizetőknek. (F. Gy. A.)