A kár mértéke Ács Sándorné, a kishantosi biogazdaság vezetője szerint több mint 100 millió forint. „Most már mindenki számára nyilvánvaló, hogy az »új bérlők« és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) mennyire nem tisztelik a földet. Akik ezt képesek voltak ilyen lelkiismeretlenül és szisztematikusan végigcsinálni, azokról nehéz feltételezni, hogy a föld jó gazdái lesznek" – nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace kampányfelelőse.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ tavaly ősszel úgy döntött, nem hagyja parlagon heverni a földterületeket, hanem – komoly pénzügyi kockázatot vállalva – beveti azokat; noha a bíróság a későbbiekben akár úgy is dönthet, hogy jóváhagyja az NFA által kiválasztott „új bérlők" földhasználati jogát. Az új bérlőknek ebben az esetben semmi más dolguk nem lett volna, csak betakarítani a terményt.

A helyszínt a B5 Global Monitoring Kft. fegyveres emberei őrzik, állításuk szerint Zászlós Tibornak, a kishantosi biogazdasággal szomszédos területeket birtokló Mezőfalvai Zrt. igazgatójának megbízásából.

A területek bérléséről szóló jogvita jelenleg is a bíróságon zajlik. Az ügy rendezésééig ilyen önkényes területfoglalás és pusztítás jogállamban nem fordulhatott volna elő. Kérdés az is, ha az új bérlők hisznek abban, hogy a bíróság nekik ad majd igazat, mi szükség volt a vetés tönkretételére. A több mint 100 millió forintos kár okozása felesleges és teljesen értelmetlen, azonban a tudatosságot jelzi, hogy az előző hónapokban az NFA folyamatosan figyelte és fényképezte a kishantosi biogazdaság területeinek bevetését. A Kishantosi Nonprofit Kft. senkinek nem okozott károkat az új vetéssel, sőt megőrizte a terület értékes BioSuisse minősítését.

A Greenpeace épp a napokban tette közzé a Medián év eleji közvélemény-kutatását, amely szerint az emberek 94%-a még több biogazdaságot szeretne Magyarországon. 

További részletek itt.