Az agrártámogatások monitoringját rendszeresen elvégző K-Monitor szerint Leisztinger Tamás agrárérdekeltségei kapták tavaly a legnagyobb agrártámogatást, 4,8 milliárd forintot, míg az egy évvel korábbi listavezetők, Csányi Sándor és Simicska Lajos 4,4, illetve 4 milliárd forint támogatással a második-harmadik helyre szorultak – írta a Blikk.

A Leisztinger-birtokok támogatásának látványos növekedését az elemzés szerint főleg a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. által elnyert támogatások okozták, és hogy a tíz legtámogatottabb agrárcég közül a legtöbb Leisztingeré. Bár a legtámogatottabb, a félmilliárd forinttal dotált Bóly Zrt. éppen Csányié.

A Csányi és Simicska cégeinek jutó agrártámogatás az előző évben egyaránt 5,9-5,9 milliárd forint volt, s ez zuhant 4,4, illetve 4 milliárd forintra. Mindezt főként a területalapú támogatások csökkenése okozhatta (65 ezer Ft/hektárról 45 ezer Ft/hektárra). Csányiék földalapú támogatása emiatt például felére esett, és ugyanez lehet a helyzet a Simicska–Nyerges-céghálónál, az ő helyzetük azonban 2016-ban várhatóan tovább romlik majd, a földárveréseken elvesztett, korábban bérelt földbirtokaik miatt.

Leisztinger pozíciója is gyengülni fog 2016-ban – írja az elemzés –, hiszen az árveréseken Garancsi István köre szerezte meg a baloldalhoz közel álló üzletember agrárüzletének negyedét kitevő volt állami bérleményeket. E birtokrészek 883 millió forint állami támogatást vonzottak, amelyet tehát 2016-tól már Garancsiék kapnak.

A kimutatás szerint a tíz legjelentősebb nagygazda vitte el a 771 milliárdnyi állami agrártámogatás 76 százalékát. Ebben olyan nevek találhatók, mint például a Bódi család, Dorogi Árpád és Helmut Gsuk érdekeltségei, Mádl István birtokai, a Harsányi család és a Hód-Mezőgazda ZRt. érdekeltségei.

Mészáros Lőrinc és céghálója még csak tizedik a listán, félmilliárdos támogatással, de növekedése látványos, 65%-os volt egy év alatt. Pedig ezekben az adatokban még nincs is benne az állami földprivatizáció hatása.