Balog Zoltán azt mondta: a mohácsiaknak sikerült megőrizniük a busójárás hagyományát. "A 20. század második felében megpróbálták elrabolni, velünk elfelejtetni a népi hagyományainkat, nemzeti büszkeségünket, de van egy város, Mohács, ahol ezt nem engedték, ragaszkodtak hozzá" - fogalmazott.

Úgy vélte: a busójárás a mohácsiaké, nem a turizmusé, a gazdaság- és kultúrpolitikáé, nem a marketingé, nem a kommunikációs stratégiáké. A mohácsi családok azok, akik készítik a maszkokat és öltözékeket, ők ápolják és adják tovább a hagyományt.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna-parti városban évszázadok óta békében él egymással magyar, horvát, szerb, roma és minden más nemzetiség. "Ez óriási dolog, mert megmutatja: ha békén hagynak bennünket, békében tudunk élni egymással, tisztelve, szeretve egymás hagyományait" - hangsúlyozta.

Fazekas Sándor arról szólt, hogy a busójárás megmutatja, milyen életerős közösség a mohácsi, a fesztiválja pedig olyan lenyűgöző, hogy a látogatóit máskor is visszahozza ide.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy a jövőben is lesznek olyan fiatalok, akik őrizni fogják a hagyományt és a következő korok generációi is részesei lehetnek a busójárás rendkívül látványos eseményeinek.

Szekó József (Fidesz-KDNP), Mohács polgármestere azt emelte ki, hogy a mohácsi busójárás az év első és egyik legnagyobb télűző, tavaszköszöntő rendezvénye, a busók pedig jó munkát végeztek, mert az időjárás érezhetően tavasziasra fordult.
Az emberiség szellemi kulturális örökségeinek UNESCO-listáján szereplő fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80 ezer látogatót vonzanak. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén minden eddiginél több, 1200 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt mintegy harminc helyszínen reggeltől estig hetvennél is több programra várják az érdeklődőket.

A busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsátották a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtották a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát. Közben szívesen fényképezkedtek, táncoltak a vendégekkel.

A népszokás rendezvényeire ellátogatott Colleen Bell, az Egyesült Államok, Jonathan Knott, az Egyesült Királyság és Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete, valamint országgyűlési képviselők, más közéleti személyiségek is.

A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót.

Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.