Balog Zoltán, akit az InfoRádió Aréna című műsorában csütörtökön a miskolci Herman Ottó és a budapesti Teleki Blanka Gimnázium nyílt leveleivel kapcsolatban kérdeztek, azt mondta: bízik benne, hogy ha a következő fél évben elvégzik a munkát – a többi között a köznevelési kerekasztallal –, akkor szeptemberre eljuthatnak oda, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) érintő korrekció érződni fog az iskolákban. A miniszter nyár végére össze szeretne állítani egy csomagot ezzel kapcsolatban.

A reformok előkészítettségével kapcsolatos kérdésre a tárcavezető úgy válaszolt: 2010-ben mentálisan is olyan állapotban volt az ország, hogy gyorsan kellett változtatni, „különben nagy baj lesz”. Hozzátette: akkor az érintettek szempontjai valamelyest háttérbe szorultak, de jelenleg már olyan stabil az ország helyzete, hogy ezekre jobban odafigyelhetnek, ráadásul nem alapvető változtatásokról, hanem a rendszert javító belső korrekciókról van szó.

Azzal kapcsolatban, hogy az iskolák nyílt leveleikben kifogásolták, hogy csökkent a tankönyvválaszték, Balog Zoltán jelezte: mindenhol több könyv közül lehet választani, és ennek a kérdésnek szerinte csökkenti is a súlyát, hogy a tananyag megismerhetőségének tere a digitális világban „hihetetlenül” kitágul. Ezért – tette hozzá – a nyomtatott tankönyvek szerepe a jövőben csökken, a digitális tartalmaké nő, így az fajta szabadság, hogy több tankönyv közül lehetett választani, megsokszorozódik.

A pedagógusok adminisztrációs kötelezettségein lehet és kell is csökkenteni, „ebben teljes konszenzus volt” a szerdai miskolci egyeztetésen – hangsúlyozta a miniszter. Közölte, idén eltörlik a tanfelügyeletet a már minősített tanároknál, és ezt esetükben három évig nem ismétlik meg; az intézkedés kilencezer tanárt érint. „Ez egy nagyon jelentős bürokráciacsökkentés is” – jelentette ki. Kitért az úgynevezett igazgatói kártyára is, mint mondta, bízik benne, hogy szeptembertől az iskolaigazgatóknak lesz pénzügyi keretük – vagy kártyával, vagy házipénztárral – azért, hogy ne kelljen „minden apró tétellel” a központhoz fordulniuk. Úgy fogalmazott: ezt fontosnak, méltányosnak tartja, és hiba, hogy eddig nem valósították meg, de adminisztratív akadályai voltak.

A köznevelési kerekasztallal kapcsolatban azt mondta: a Nemzeti Pedagógus Kar tisztségviselőit a pedagógusok választották, ebbe a kormánynak nem volt beleszólása, ezért, mint szakmai szervezet, „nem kerülhető” meg a pedagóguskar, amely tagja lesz a kerekasztalnak. Hozzáfűzte: még nem egyeztetett velük, de bevonná a Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Művészeti Akadémiát is. Hozzátette: ez lenne a szakmai kör, és lenne egy érdekvédelmi kör is, amelyben a sok pedagógust képviselő reprezentatív szakszervezetek véleményét hallgatnák meg. Kifejtette: szükség van a szülők tekintélyes szervezetének véleményére, a felsőoktatás tagságára a tanárképzés miatt, a munkaerőpiaci szempontok okán a kereskedelmi és iparkamara, valamint a fenntartó, a Klik jelenlétére.

Úgy fogalmazott: elképzelései szerint ez lenne a plénum, és munkacsoportok alakulnának a különböző kérdésekben, valamint szükség van helyi, regionális és országos kerekasztalokra is.

Balog, akit a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban is kérdeztek, hangsúlyozta: félreérhető a „jogutód nélkül megszűnő” megfogalmazás a háttérintézményeknél. Ilyen nincs a rendszerben, hiszen a szükséges funkciókat továbbra is el kell és el is fogják látni. Példaként említette, egyetért azzal, hogy az Oktatási Hivatal működését észszerűsítsék, de az érettségi és felvételi rendszert természetesen működtetni kell.