A bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére való európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel - figyelmeztet a miniszterelnökhöz írott nyílt levelében a főbíró. A levelet teljes terjedelmében közöljük.

Dr. Orbán Viktor Úrnak

a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke

Budapest,

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Jogállamokban a Legfelsőbb Bíróságok elnökei, a bírói igazgatás vezetői napi szakmai munkát látnak el és csak egészen kivételes helyzetben kell szót emelniük a bíróságok és a bírói függetlenség védelmében. Úgy gondolom, hogy az új Alaptörvény tervezetéhez a napokban benyújtott, a bírók nyugdíjkorhatárának drasztikus leszállításáról szóló frakcióvezetői indítvány Magyarországon ilyen kivételes helyzetet teremt.

A bírói nyugdíjkorhatárt példátlan módon nyolc évvel leszállító, az alkotmányozás utolsó napjaiban beterjesztett javaslatról, annak jogszerűségéről, következményeiről politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt. Arról sem a bíróságok igazgatását ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács, sem a bíróságok, sem pedig a bírók egészen a legutóbbi napokig nem értesültek.

2012-ben a magyar bírói kar egytizedét, a felső bíróságok nagy tapasztalatú bíráinak jelentős részét, közel 300 bíró nyugdíjazását tartalmazó javaslat általános döbbenetet, felháborodást és elkeseredettséget váltott ki a bírói karban. A javaslat megalázó, szakmailag nem indokolható hatályba lépése az ügyek tízezreinek átszignálásához, az állampolgárok és a gazdasági szervezetek jogvitáinak jelentős elhúzódásához, növekvő jogbizonytalansághoz vezet.

A frakcióvezetői indítvány ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére való európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel.

Míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél, és eltávolításukat egyre hangosabban követeli. Tekintettel arra, hogy az idősebb bírák eltávolítására vonatkozó és szakmai célokkal ellentétes javaslat ebbe a folyamatba is illeszthető, a független elemzés nem zárhatja ki a bírói kar ellen irányuló súlyos politikai támadást sem.

Ezt a feltételezést tovább erősítheti, hogy az Alaptörvény tervezete immár nem részesíti alkotmányos védelemben a bíróságok személyi kérdéseiben bírói többséggel döntő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot.

A bármely irányba való politikai elfogultság vádját - miképpen azt az igazságszolgáltatás szervezete a múltban is tette - a leghatározottabban vissza kell utasítanom. A 90-es évek elején ennek a szervezetnek a 90 %-a 55 éven aluli volt, az 56-os forradalom idején még nem élt, vagy néhány éves volt, bírói pályáját a 80-as években kezdte. 1990-ben a bírói kar jelentős része elhagyta a pályát, a többi bírót a vonatkozó törvény szerint 1994-ben egyenként átvilágították.

Ma Magyarországon a bírók 72%-a bírói kinevezését 1990 után kapta. Az Európában is példátlanul fiatalnak számító bírói karban nincs 56-os vérbíró, ők már régen nincsenek a szervezetben, talán nem is élnek. A bírói kar idősebb korosztályaiban valószínűleg ugyanannyi a különböző nézeteket vallók aránya, mint a társadalom más korcsoportjaiban és szinte biztosan ugyanannyi, mint más jogi pályák (ügyészek, köztisztviselők, közalkalmazottak, stb.) esetében. Diszkriminatív nyugdíjazásuk ezen az alapon is elfogadhatatlan.

Miniszterelnök Úr!

Mindenkinek, az Országgyűlés egyes tagjainak is lehet a bíróságokról eltérő véleménye, bíróságellenes nézeteit sokszor jogos személyes élmények, vagy múltbeli tapasztalatok is kiválthatták. Baj akkor van, ha pártok, vagy a mindenkori Országgyűlés többsége a független bírósági szervezettel szemben politikai elvárásokat támaszt, a bírókat politikai alapon ítéli meg. Hiszem, hogy mindenki, aki országban, demokráciában és jogállamban gondolkodik, azért dolgozik, hogy ez soha ne lehessen így Magyarországon.

Kérem Miniszterelnök Urat, vesse latba befolyását és tekintélyét azért, hogy az Országgyűlés ne fogadja el Alaptörvény részeként a fenti javaslatot!

Budapest, 2011. április hó 11. napján

Őszinte tisztelettel:

Dr. Baka András

a Legfelsőbb Bíróság

és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke