A pápa pénteken délelőtt fogadja a Vatikánban a magyar kormányfőt. Mielőtt Bajnai Gordon a katolikus egyházfővel találkozna, a miniszterelnököt a svájci gárdisták sorfala köszönti majd a magas rangú vendégeknek kijáró ceremóniával az apostoli palota San Damaso udvarán.

A négyszemközti megbeszélést követően a vatikáni protokollszabályok szerint bemutatják a pápának a magyar delegáció tagjait is, köztük Hiller István oktatási és kulturális minisztert. A pápai kihallgatást követően a magyar miniszterelnök Tarcisio Bertone bíborossal, a Vatikán "kormányfőjével" egyeztet.

Az MTI úgy tudja, hogy XVI. Benedek és Bajnai Gordon megbeszélésén várhatóan szó lesz a gazdasági válság globális és magyarországi kezeléséről és arról, milyen szerepet játszhatnak a válság kezelésében az egyházak. Szóba kerülhetnek továbbá a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos kérdések, a 2011-es magyar soros elnökség és az Európai Unió bővítése is. Magyar szempontból különösen fontos az unió nyugat-balkáni bővítése, Horvátország és a többi térségbeli ország mihamarabbi integrációja. A megbeszélések témája lesz várhatóan a Magyar Állam és a katolikus egyház kapcsolatrendszere is.

Konkrétabb, a magyar kormány és a katolikus egyház kapcsolatát érintő ügyekről Bertone bíborossal tárgyal majd Bajnai Gordon.

Az MTI információi szerint várhatóan szóba kerül a megbeszélésen a 2010-es költségvetés, amelynek előkészítésekor a történelmi egyházak, köztük a katolikus egyház is kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Jövőre ugyanis - átmenetileg egy évre - változik a személyijövedelemadó- (szja) felajánlások elszámolása. A vatikáni szerződés szerint az egyházak az évenkénti szja-felajánlásokból úgy részesülnek, hogy azt az állam az összes befolyt szja minimum 0,5 százalékára kiegészíti. A kormányzat ettől az elmúlt években rendszeresen eltért, ennél többet fizetett, a gazdasági válságra való tekintettel azonban 2010-ben visszatérnek az eredeti számítási módszerhez.

A jövő évi költségvetéssel öszefüggésben ismét előkerült a közoktatási intézményeknek járó úgynevezett kiegészítő normatívával kapcsolatos probléma is. A jelenlegi szabályok szerint az egyházak az évi kiegészítő összegeket annak alapján kapják meg, hogy az önkormányzatok az előző teljes évben mekkora összeget fordítottak átlagosan közoktatási intézményeikre. A katolikus egyház többször szóvá tette az egyéves csúszást és véleménye szerint az állam 2008-ig folyamatosan alulértékelte a kiegészítő normatívát. Ezzel összefüggésben az Állami Számvevőszék 2008-as vizsgálata megállapította: 2005-ben és 2006-ban az összes egyházi iskolai kiegészítő normatíva kifizetését tekintve 2,7 milliárd forint tartozást halmozott fel az állam, amelyet azóta sem kaptak meg az egyházak.

Az MTI értesülései szerint Bajnai Gordon és Tarcisio Bertone egyeztetésén téma lehet az egyházi ingatlanrendezés is. Egy 2005-ös kormánydöntés felgyorsította az ingatlanok rendezésének folyamatát, melynek nyomán 2011-ig be is fejeződik a folyamat. A Magyar Katolikus Egyházat érintően kormánydöntéssel vagy egyedi megállapodásokkal mintegy 1800 ingatlan ügye rendeződött, három további ingatlan sorsa még függőben van.

Téma lehet az egyházakat érintő fejlesztések kérdése is, hiszen az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 34 katolikus fejlesztési programot támogatott a kormány több mint 4 és fél milliárd forint értékben.

Az MTI úgy értesült, szóba kerülhet, hogy az oktatási tárca iskola-felújítási programjában részt vevő ötszáz iskolából mindössze három volt a katolikus, holott katolikus körök szerint ha az iskolákon belüli ötszázalékos arányukat vették volna alapul, akkor 25-nek kellett volna részesülnie ebben a támogatásban.

A nemzeti hírügynökség úgy tudja, felmerülhet témaként a határon túli magyar katolikusok vallásgyakorlása is, ugyanis a szomszédos országok közül csak Szerbiában van magyar származású egyházi vezető a magyarlakta területeken.

Legutóbb magyar miniszterelnök 2004. december 18-án járt a katolikus egyházfőnél. Akkor Gyurcsány Ferenc kormányfőt Somogyi Ferenc külügyminiszter és Hiller István kulturális miniszter kísérte el a Vatikánba.
XVI. Benedek pápa elődje, II. János Pál pápa kétszer látogatott Magyarországra: 1991-ben és 1996-ban.