Az aránytalan listás mandátumelosztás miatt a győztesre leadott szavazat többet ér, mint egy vesztes jelöltre leadott. Az Együtt megvárja a választás végleges eredményét, és csak azután fordul a Kúriához.

„A Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) az országos listás mandátumok kiosztásáról szóló végleges döntése után, az Együtt-PM Szövetség beadvánnyal kíván fordulni a Kúriához, majd az Alkotmánybírósághoz. Ezen beadvánnyal nem megkérdőjelezni kívánjuk az országgyűlési választások eredményét, hanem a szavazategyenlőség jogelvének érvényesítését szeretnénk elérni. Az Alkotmánybíróság hatáskörének 2012-es átalakítása miatt csak most van egyedül lehetőség arra, hogy ebben a közjogi, alapjogvédelmi kérdésben párt indítványára a testület állást foglalhasson" – közölte a pártszövetség az Indexszel.

A győzteskompezáció miatt a kormánypártnak 31 833 szavazónként összejött egy-egy parlamenti hely, míg például a baloldali pártszövetségnek 66 309, a Jobbiknak 84 879, az LMP-nek pedig 94 424 szavazóként járt egy mandátum. Az alaptörvény azonban előírja, hogy egyrészt minden választópolgárnak azonos számú szavazata kell hogy legyen (a határon túliak esetében ez alól maga az alaptörvény ad felmentést), másrészt pedig az egyes szavazatoknak lehetőleg, az adott választási rendszerelem sajátosságain belül azonos súllyal kell rendelkeznie, vagyis lehetőség szerint azonos arányban kell mandátumot eredményezniük. Az Alkotmánybíróság az előző választási rendszert épp azért minősítette alkotmányellenesnek, mert az eltérő méretű választókerületek miatt túl nagynak ítélte a szavazategyenlőség sérelmét: volt olyan körzet, ahol kétszer annyian laktak, mint máshol.

A döntésében az AB hivatkozott a Velencei Bizottság ajánlására, ami szerint legfeljebb 15 százalékos létszámkülönbség fogadható el, de az NVI friss adatai szerint a mostani rendszerben 39,7 százalékos különbség is van. A választókerületek átalakítása egyértelműen a Fidesznek kedvezett.