Bajnai négy pontja
Egy 25 évre előretekintő programra van szükség, mert azok az országok képesek csodákra, ahol az elvi alapvetésekben megegyezés uralkodik a politikai centrumban, és azon belül zajlik a vita – hangoztatta mintegy kétszáz fős hallgatósága előtt Bajnai Gordon volt miniszterelnök a szocialista párt helyi szervezete által rendezett mosonmagyaróvári lakossági fórumon.
A Haza és Haladás Egyesület elnöke azt mondta, négy fogalomnak kell az alapvetések között szerepelnie: haza, haladás, szolidaritás és Európai Unió. Mint mondta: "a fojtogató rezsim" leváltása mellett azt az – ennél szélesebb – intézményrendszert is fel kell számolni, amely kétharmados törvényekkel bebetonozva blokkolni tudná a változásokat.
"Ehhez pedig összefogás kell az ellenzék demokratikus erői között, szükség van benne reménykedő baloldaliakra, de szükség van a csalódott jobboldaliakra is, vagy az elárvult liberálisokra, a bizakodó, változást akaró zöldekre, és nagyon sok olyan szavazóra van szükség, aki ma sehova nem sorolja magát, aki egyszerűen csak szeretné, ha az életében lenne perspektíva" – fogalmazott a szónok.
Bajnai szerint az kell ehhez, hogy a résztvevők ne azt nézzék, mi az, ami elválasztja őket egymástól, hanem ott húzzanak határt, "kik azok, akik változást akarnak, Magyarország fejlődését akarják, demokráciát akarnak, működőképes demokráciát".
"Ha ezek az emberek összefognak, akkor rá fogunk jönni, hogy valójában egy nagyon pici, manipulatív hatalmi kisebbség az, amely Magyarországot ma erre a rossz pályára tereli, és nem mindig csak hozzá nem értésből és butaságból, hanem nagyon sok önérdekből" – tette hozzá.
Kiemelte: az utóbbi 12 évben négy olyan fontos kérdés volt, amelyben szembefordították egymással az embereket, akik ettől a megosztottságtól várták, hogy hatalomra kerülhetnek. Az első ilyen pont az volt, ki tartozik a nemzethez; ennek része volt 2002-ben a kokárdában szavazás – emlékeztetett.
Mint mondta: a jobboldal választási veresége után következett "a haza nem lehet ellenzékben" jelszó kiadása, miközben ma "a haza egyre nagyobb része van ellenzékben". Második pontként említette, hogy 2002 és 2010 között az akkori ellenzék minden előrevivő javaslatra nemet mondott. Harmadikként azt említette, hogy felmondták a szolidaritás elvét, ezzel pedig "a nemzet után a második olyan kapcsot is megpróbálták eltörni, ami minket, magyarokat összetart". Negyedik pontnak az Európai Unióból való mostani kifelé fordulást nevezte a volt kormányfő.