A politika következő tíz-húsz éve meghatározó mértékben a romák integrációjáról fog szólni - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön a "Romakérdés - társadalmi, gazdasági és erkölcsi felelősség" címmel megrendezett tanácskozáson.

Nincs utas, csak legénység

Bajnai Gordon a közös társadalmi felelősségvállalásra, a politikai döntéshozók, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a magánszektor közös felelősségére hívta fel a figyelmet a probléma kezelése kapcsán, mondván: nincsenek utasok a hajón, "mindannyian a legénység tagjai vagyunk". Hozzátette: a roma kisebbségnek is felelőssége, hogy éljen a számára kínált lehetőségekkel.

A főtér a fontos, vagy a cigánysor?

A miniszterelnök szerint az integráció több évtizedes folyamat lesz, de a jelenlegi kormánynak már most tennie kell az ügy előmozdításáért, hosszú távon ható folyamatok elindításáért. Kitért arra, hogy a kabinet jövő év január elsejétől kiterjeszti a deszegregációs célkitűzések érvényesítése érdekében az önkormányzati pályázatokra is az esélyegyenlőségi tervek benyújtásának kötelezettségét, ami az iskolapályázatoknál már eddig is érvényes volt.
Magyarországon önkormányzat ne nyerhessen el úgy főtérfelújításra pénzt, hogy közben nincs koncepciója arra, mit kezd a cigánysorral a település végén - fogalmazott.

Integráció nélkül nincs fejlődés

A miniszterelnök a kormányzati intézkedéseket ismertetve szólt a Tanoda program kiterjesztéséről, a telepfelszámolási programról, a roma diplomások közigazgatásba való bevonását célzó programról, a leghátrányosabb kistérségeket összefogó projektről, valamint az Út a munkába program romaintegrációt elősegítő vonatkozásairól. Mint mondta, a döntéshozók felelőssége, hogy a társadalom felismerje és megpróbálja megoldani ezt a problémát, mert a romák integrációja nélkül nincs fenntartható fejlődés Magyarországon.

Kétoldalú őszintétlenség

A helyzetről adott áttekintésében Kiss Péter társadalompolitikai miniszter egyebek között elmondta: a "közös hang" megtalálását sokszor akadályozza a kétoldalú őszintétlenség. Tájékoztatása szerint Magyarország teljes népességének 5-7 százalékát adja a roma kisebbség, de csak 190 ezren vallják magukat cigánynak. A romák várható élettartama 8-10 évvel alacsonyabb, mint a teljes népességé. Ötven százalékuk az ország területének 15 százalékán él, többségük éppen a leghátrányosabb térségekben.

A romák 40 százaléka nem végzi el az általános iskolát, az érettségizettek aránya 5, a diplomásoké 1 százalék a körükben, és egy főre jutó jövedelmük is elmarad az átlagostól. A tárcavezető kiemelte a közcélú és a közhasznú foglalkoztatás fontosságát, kitért az esélyegyenlőségi követelményrendszer kiterjesztésére vonatkozó kormányzati szándékra és szólt a Tanoda program kiszélesítéséről.

Jön a romakvóta?

Kiss Péter közlése szerint a cigányellenességben nincs érdemi különbség a különböző pártszimpátiával rendelkező emberek között. Bejelentette: vizsgálják, milyen hatása lenne annak, ha romakvótát vezetnének be a közigazgatásban. Mint mondta, ebben a kérdésben szakmai és társadalmi konszenzusra van szükség.

Jó dolog, de...

Pokorni Zoltán, aki szintén felszólalt a konferencián, alkotmányellenesnek tartja a január elsejével életbe lépő, az oktatáspolitikát is érintő költségvetési változásokat. A Fidesz alelnöke szerint az alapproblémák fognak mélyülni a 2010-es költségvetési tervezet elfogadásával, ami nem segíti elő a romák társadalmi integrációját.

A volt oktatási miniszter közölte: elfogadhatatlan, hogy harmadára csökkentik a gyermekétkeztetési normatívát, csökkentik a pedagógusok bérét, a tanórákon kívüli foglalkoztatásokat nem finanszírozzák, és ezek a változások nem szeptemberben, az iskolai év kezdetekor, hanem január elsejével lépnek életbe, amit a Fidesz alkotmányellenesnek tart. Megjegyezte: a gyermekek oktatási normatívája a 7 évvel ezelőtti adatokhoz képest 37 százalékkal csökkent. A miniszterelnök és Kiss Péter által ismertetett kormányzati romaprogramokra utalva úgy fogalmazott: Jó dolog a telepfelszámolás, szükség van rá, de hét év alatt hány romatelepet sikerült felszámolni? Jó dolog a 200 roma diplomás felvétele, de ez elmúlt 7-8 évben mi történt?

Pokorni Zoltán feltette a kérdést: Miért a választások előtt, egy megszorító költségvetésben, a gazdasági válság kezelésekor kell ezeket megfogalmazni? Szerinte maguk a romák is úgy érzik, ez nekik nem jó, ráadásul ez a szélsőjobb ideológiájának terjedését segíti elő.