Az Együtt-PM választási szövetség vezetője erről az Oláh Lajossal, az Összefogás fővárosi 5. számú választókerületében, Terézvárosban és Erzsébetvárosban induló képviselőjelöltjével tartott sajtótájékoztatón beszélt. A volt miniszterelnök azt mondta a két kerületről, hogy egyik oldalon beindult egy nagyvárosi bulinegyed, a másik oldalon pedig újjáéledt az a hagyomány, amelyik az egykori zsidónegyedet jellemezte. A séta viszont nemcsak az elhurcoltaknak emléket állító "botlatókövek" miatt idéz szomorú aktualitásokat a negyedben - jelentette ki.

Véleménye szerint, "világraszóló botrány" az ami a holokauszt-emlékév kapcsán Magyarországon történik. A kormány nem konzultál a magyarországi zsidóság szervezeteivel, ezzel szemben mindenfajta konzultáció nélkül egy "történelemhamisító emlékművet állít" a Szabadság téren - folytatta. Hozzátette: amikor ebből vita lett, a kabinet úgy döntött, hogy a szobrot a választások után állítják fel. "A hazugság az május 30-án ugyanúgy hazugság, mint március 19-én" - jelentette ki. Azt is világraszóló botránynak nevezte, hogy a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, Szakály Sándor összekeveri a holokausztot az idegenrendészeti eljárással.

Bajnai Gordon a legzavaróbbnak azt tartotta, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár ultimátumnak nevezte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége holokauszt-emlékévvel összefüggő álláspontját miközben azt is mondta, hogy az nem lesz képes megbontani a magyarok és zsidók együttélését. Az államtitkár szavait elemezve azt mondta, történelmi értelemben lehet beszélni magyar-zsidó együttélésről, de a jelenben vagy hetven évvel ezelőtt nem. Mindenki, aki a Mazsihiszhez kapcsolódik vagy Magyarországon zsidónak tartja magát "ugyanúgy magyar ember, mint Lázár János vagy én". Kijelentette: nem együttélésről van szó, hanem egy országról, egy nemzetről, amelyik összetartozik.

Feltette a kérdést, hogy Radnóti Miklós zsidó volt-e, hiszen zsidóságáért kellett meghalnia vagy magyar, mert csodálatos költészetével gazdagította a magyar irodalmat. "Ővele csak együtt éltünk annak idején vagy közülünk való volt? "Ezt a kérdést válaszolja meg az államtitkár úr!" - folytatta.

Az ex-kormányfő úgy fogalmazott: ultimátumot az ad, aki előzetes egyezetés nélkül kényszerhelyzetbe hozza a partnerét. A magyar kormány volt az, amelyik ezt megtette, a német megszállás emlékművének tervezett felállításával és a kabinet veszélyezteti azt a békét ami ebben a kérdésben az ország nagyobb részén honol - szögezte le. A magyarországi zsidók ugyanúgy magyar polgárok, honfitársaink, testvéreink, az ellenük hetven évvel ezelőtt elkövetett testvérgyilkosság a közös nemzeti tragédiánk - mondta.

Oláh Lajos arról beszélt, az Összefogás jól működik, mert az első nap több ajánlást gyűjtöttek a szükségesnél, végül pedig az előírt aláírásoknak a sokszorosa jött össze. A politikus azt mondta, hogy Erzsébet és Terézvárosban ugyanazok a problémák, mint bárhol az országban: az elszegényedés és a munkanélküliség. A helyi ügyekre áttérve közölte: a társasházak felújítása leállt, jelentősen nőtt a bűncselekmények száma, "minden héten újabb bolt zár be" és a kerület lakói közül sokan csak külföldön kapnak munkát.

Más témában feltett kérdésre Bajnai Gordon leszögezte: nem ő adta át az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról 2009 decemberében készült jelentést Gyurcsány Ferencnek. Hozzátette, hogy a rábízott államtitkot mindig megőrizte. Egy másik kérdésre azt mondta, az őszödi beszéd Magyarország múltja, annak semmilyen relevanciája nincs a jövőre, a témát a kormány "gumicsontként" dobta be, hogy más fontos ügyekről elterelje a figyelmet. Arról is beszélt, hogy miniszterelnökként azért nem változtatott az esetről készített jelentés titkosságán, mert úgy ítélte meg, hogy abból az igazság nem derülne ki, csak a politika összes szereplőjére "fröcsögne a sár, hol okkal, hol ok nélkül".

Arra a felvetésre, hogy több közvélemény-kutató cég felmérése szerint sem szerepel jól az Összefogás azt felelte: a közvélemény-kutatásokat a normális demokráciákra találták ki, Magyarországon viszont nem ez van, ezért "korlátozottan" bízik bennük. Hozzátette, hogy a választás feleletet fog adni ezekre a kérdésekre. Egyúttal arra is kitért, hogy országjárása során mindenhol többen mennek el a rendezvényeikre, mint amire számítani lehetne az adott település mérete alapján.

Orbán Viktor nem szereti a versenyt sem a politikában sem az gazdaságban, sem pedig akkor, amikor az atomerőmű bővítéséről kell dönteni - felelte arra a kérdésre, hogy egy szerdai kormányrendelet miatt a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja a Takarékbank és a Magyar Takarék Zrt összefonódását. Szavai szerint a miniszterelnök negyven nappal a választások előtt az ország második legnagyobb pénzügyi eszközállományú bankcsoportját egy meglehetősen átláthatatlan hátterű társaságnak adja át.

A volt kormányfő emellett leszögezte, hogy hisz a versenyben és azt gondolja, hogy Magyarország akkor kaphatja a legjobb ajánlatot, ha mindenben egyenlő és tiszta verseny van. Ha Magyarország egy népszavazáson úgy döntene, hogy szükség van az atomerőműre, akkor ragaszkodna ahhoz, hogy a bővítés során egy versenyben válasszák ki, hogy kitől veszik a legjobb, legbiztonságosabb és legolcsóbb technológiát - mondta. Egyúttal azt is bejelentette, hogy csütörtökön felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához, mert megalapozatlannak tartották a népszavazási kérdésük elutasítását.