Az elmúlt évek felsőoktatási statisztikáiból kiderül, hogy az államilag támogatott képzésekre felvettek száma nőtt a tavalyi évhez képest, és bár 2010 óta idén a legmagasabb az állami képzésre bejutott hallgatók száma, a valóságban ez nem jelent több ráfordítást, mert a felsőoktatásba jelentkezők száma csökkent – írja az Index. A kormánynak így jóval kevesebb hallgató után kell fizetnie. Míg 2010-ben kicsivel több mint 68 ezer hallgató után járt pénz, addig most körülbelül 56 ezer után.

A főiskolákba jelentkezők száma nagyon visszaesett 2003 óta, van ahol 70-80 százalékkal is csökkent. Ha folytatódik ez a trend a kisebb főiskolákon, az a bezárás szélére sodorhatja az intézményeket. Megoldás lehet, hogy a kormány egyes képzéséket csak a vidéki főiskolákon indít, vagy stratégiailag fontossá tesz intézményeket.

Jelentős helyre került például a Kecskeméti Főiskola, amelyen a Mercedes gyár miatt 2013-tól nőtt a jelentkezők és a felvettek száma is. A Nyíregyházi és az egri Eszterházy Károly Főiskolára is többen szerettek volna menni idén, mint az elmúlt években. Ez annak köszönhető, hogy itt indultak az újfajta tanárképzések, és az érettségi utáni felsőoktatási szakképzés.

A felsőoktatási szakképzéssel már évek óta próbálkoznak, de nincs rá nagy kereslet, pedig a szakokon szerzett okirat olyan képesítést ad, amellyel elvileg már munkát is kereshet a végzett hallgató. Elvileg, mert a piac eddig nem ismerte el a két év után szerzett papírt. Tavaly óta ezeket a szakokat csak főiskolák és egyetemek indíthatják. Az új rendszerű képzések segítenek a főiskolákon is.

Még egy érdekes trend megfigyelhető a főiskolák esetében, ez pedig a nappali tagozaton tanuló hallgatók számának csökkenése. A Dunaújvárosi, a Nyíregyházi, vagy az Eszterházy Károly Főiskolán a hallgatók kevesebb, mint 50%-a tanul nappali képzésben. A többi hallgató levelezőn vagy távoktatásban tanul. E számokból arra lehet következtetni, hogy a főiskoláknak ezek a képzési formák jelentik majd a fő anyagi forrást.