A kormányzat felsőoktatási, illetve kulturális programjáról számoltak be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetői a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által szervezett 18. Polgári Gondolán szombaton Budapesten.

Balog Zoltán miniszter, az MPEE elnöke hangsúlyozta: a tágabb értelemben vett kultúra nélkül - melybe beleértendő a felsőoktatás is - mit sem ér a gazdaság vagy a közigazgatási reform. "Az oktatás nem szolgáltatás, hanem valóban szolgálat, közös ügye mindenkinek" - mondta.

Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár arra emlékeztetett, hogy a felsőoktatási rendszer gazdaságtalanul, sok intézménnyel és rengeteg kis szakkal működik jelenleg, a kormányzat célja ezért a pazarlás és a párhuzamosság megszüntetése, egyben a minőség erőteljesebb támogatása.

Jelenleg 27 állami felsőoktatási intézmény és mintegy negyven magán- és egyházi intézmény kínál hatezer képzést háromszázezer hallgatónak, így átlagosan ötven diák jut egy képzés három-négy évfolyamára. Az "üzemi méret alatti" működési szint, a szétaprózott struktúra együtt jár az oktatás minőségének gyengeségével – figyelmeztetett.

Megjegyezte, a gyenge minőséget eddig az is meghatározta, hogy a korábbi képzési normatíva nem fedezte a képzés költségét, az intézmények így abban voltak érdekeltek, hogy minél több hallgatót begyűjtsenek, miközben a demográfiai mutatók egyre rosszabbak.

Az államnak végig kell gondolnia, mely képzéseket támogatja a továbbiakban: nem tudományterületeket kell finanszírozni, hanem szakokat - szólt terveiről a helyettes államtitkár. Hozzátette, meg kell szüntetni a párhuzamosságokat is: ahelyett, hogy az állam egymáshoz közeli intézményekben ugyanolyan képzéseket finanszírozna, koncentrálni kell a hallgatókat.

Maruzsa Zoltán emlékeztetett: az egyetem nem pusztán képző- vagy kutatóintézmény, hanem a jövő értelmiségének szocializációs helye, amelynek könyvtárat, sportlétesítményeket kell fenntartania. A kormányzat kiemelten támogatja a minőségi intézményeket, melyek külföldről is képesek idevonzani a hallgatókat - közölte.

Hangsúlyozta: alapvetően biztosított a hátrányos helyzetűek részvétele a felsőoktatásban, ősszel azonban olyan új kvótákat vezethetnek be, amelyek további támogatást nyújtanak ezen csoportoknak.

Arról, hogy ezt pontosan miként gondolják, egyelőre keveset tudni. Az viszont tény, hogy Orbán Viktor már korábban az önfenntartó felsőoktatás szükségességéről beszélt, s szerinte az állami ösztöndíjak a számát a minimálisra kell csökkenteni. Hoffman Rózsa oktatásért felelős államtitkár pedig kijelentette: a jogász és a közgazdász képzés állami támogatása jövőre már meg is szűnik.

A helyettes államtitkár elmondta, a felsőoktatás állami finanszírozása jövőre húszmilliárd forinttal csökken, ez azonban nem a "fűnyíróelv" szerinti, hanem a minőségalapú elosztást jelenti majd. Balog Zoltán hozzátette: a kivonás mellett a kormány harmincmilliárdnyi EU-forrást tesz a felsőoktatásba.

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár a kormányzati struktúráról szólva azt mondta, a hét államtitkárságot tömörítő "humán csúcsminisztériumhoz" tartozásnak vannak előnyei és hátrányai is, de a jelenlegi struktúra kedvezőbb a szocialista kormányokénál, melyekben a kultúra "az oktatás kistestvére" volt.

Kiemelte, hogy a kormányzatnak különböző rétegek kulturális ízlésére és elvárásaira kell tekintettel lennie. Sokszor komoly ellentét érzékelhető a polgári ízlés és a művészi szabadságból adódó jelenségek között, de "számunkra a művészi szabadság evidencia, autonóm és sérthetetlen. Mindig lesznek, akik leveleket írnak, hogy tiltsunk be kiállításokat és színházi előadásokat, de ilyet nem fogunk tenni" - jelentette ki.

L. Simon László súlyos problémának nevezte a kulturális ízléssel kapcsolatos erős korosztályi törésvonalat is, hangsúlyozva a negyven év alattiak megszólításának fontosságát. További kérdés, hogyan találhatók meg a helyes arányok a hagyománytisztelet és a változó világ, eszközhasználat, kommunikáció miatt jelentkező kulturális minták között - vetette fel, hozzátéve: a megoldás a kiegyensúlyozott megközelítésben van.

Az eredményeket ismertetve az államtitkár felidézte: fél éve átalakították a Nemzeti Kulturális Alapot, amely soha nem látott nagyságú költségvetésből gazdálkodva immár új szellemiségű pályázatokat ír ki. "Nem az a feladatunk, hogy életképtelen formákat mentsünk át a jövőbe, hanem hogy értékes tartalmakat (...) A némafilmeket sem tartották életben mesterségesen a hangosfilm megjelenése után" - szólt a változás szükségességéről.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a legnagyobb átalakulás a közgyűjteményi területen várható; a korábban megyei fenntartású múzeumokat – amelyeket egyébként tavaly állami kézbe vettek – a helyi önkormányzatok kezelésébe adó törvényről jövő héten szavaz az országgyűlés.

Az örökségvédelemnél nem minden a kulturális kormányzat elképzelései szerint alakult - ismerte el az államtitkár, hozzátéve azonban: figyelembe kell venni a nemzetgazdasági szempontokat is, mert gazdasági fejlődés nélkül nem létezhet a kultúra sem.

Beszámolója szerint fontos pontokon módosították az előadó-művészeti törvényt, a színházi támogatások odaítélésénél így már a szubjektív elemek is figyelembe vehetők. Nagy változást hoz a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válása is, amivel a magyar művészeti élet nagy esélyt kap - vélekedett.

L. Simon László óriási eredményként értékelte, hogy jövőre 12,9 százalékkal, 32 milliárd forintra nő az államtitkárság költségvetése, kiemelve, összességében csaknem százmilliárd forintot szán a kormányzat kultúrára 2013-ban.