A modellt lefuttatták a 2002-es, 2006-os és 2010-es általános országgyűlési választások eredményeire. Az egyéni választókerületek általuk választott kialakításával bebizonyosodott, hogy lehetséges politikai manipuláció nélkül úgy csökkenteni a parlamenti mandátumok számát, hogy az elmúlt parlamenti választási eredményekkel egyező kormánytöbbség alakuljon ki a modellben. Az is világossá vált, hogy az új rendszer valóban túlzóan kispárt-ellenes, és a korábbinál többségibb karakterű.

A modellszámítások szerint a 2010-es választásokon a Fidesz-KDNP nem 68,1, hanem 79,5 százalékos többséget szerzett volna, míg a 2002-es és a 2006-os választáson győztes MSZP-SZDSZ kisebb mandátumtöbbséget érhetett volna el - ha az új rendszerben történt volna a választás.

A Haza és haladás elemzése szerint a modell minden velejáró pontatlansága ellenére is bizonyítja, hogy világos elvek alapján lehetséges akár 110 egyéni képviselői mandátumra is olyan EVK-határokat kialakítani Magyarországon, amelyek az elmúlt három országgyűlési választás többségi választói akaratához hasonló eredményt adnak egy olyan modellben, amelynek bizonytalansági elemei is világosan beazonosíthatóak.

Nem ismert még a határainkon túl élő, állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező választópolgárok szavazati jogának intézményesítési formája - írják -; az egyéni választókerületi határok pontos kijelölése és az EVK-k rendszeren belüli száma és aránya. Nem ismert továbbá a kijelölt EVK-k mérete, kiterjedése és a korábbi választási eredmények alapján becsülhető választói viselkedése. Végezetül meg kell jegyezni, hogy kompenzációs lista nélkül is lehetséges beiktatni kompenzációs elemet még, például a mandátumot nem eredményező egyéni választókerületi szavazatoknak az országos lista szavazataihoz történő hozzáadása révén. A rendszer arányos elemének mandátumkiosztási logikája sem került meghatározásra még.

A jelenleg ismert információk alapján elkészített modell bizonyítja, hogy az új választási rendszer, változatlan elfogadás esetén, többségibb karakterisztikájú lesz. Elsősorban a kompenzációs lista hiánya, másodsorban a második forduló eltörlése aránytalanabbá teszik az országgyűlési választási rendszert, ami a kisebb parlamenti pártokat súlyosan hátrányosan érinti. Az új választási rendszer domináns kétpártrendszer felé billenti (vissza) a magyar pártrendszert, de ez csak akkortól lesz igaz, ha a FIDESZ mellé vagy az MSZP felemelkedik újra nagypárti státuszba, vagy a két kisebb párt egyike válik nagypárttá, vagy pedig ha új erő, pártszövetség lép színre — ez utóbbi esélyét a jelöltállítási feltételek szigorítása nagymértékben csökkentette. A domináns kétpártrendszert (újra) kialakító jogalkotói szándék a magyar pártrendszerre érdemi hatás gyakorolhat, ez önmagában legitim többségi döntés, és akár el is fogadható, de nem járhat együtt a választási lehetőség intézményes beszűkítésével, mivel forradalom hiányában a kontinuitás is demokratikus érdek - olvasható az elemzésben.

Eddig az új választási rendszerről annyi már kiderült, hogy ugyan bármilyen politikai színezetű erő számára lehetővé teszi a kormányzóképes többség megszerzését, de ez a mai magyar pártrendszerben csak a jelenlegi kormánypártnak kedvez. Éppen ezért a hátralevő reform-lépések  ügyében van okunk gyanakodni és óvatosnak lenni - teszik hozzá az elemzés szerzői.

A határon túl élő, állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező választópolgárok szavazati jogának nem korlátozott befolyású beépítése a rendszerbe kiélezett helyzetben a kormányalakítás kérdését is eldöntheti. Ez pedig a többségi rendszer melletti egyik legfőbb érvet ásná alá: nem eredményezne stabil, a többségi akarattal egyező kormánytöbbséget.

Éppen ezért az új országgyűlési választási rendszer egészének demokratikussága szempontjából döntő jelentőségű a hátralevő reform-lépések tartalma és politikai megvitatásának módja. Az egyéni választókerületek kijelölésekor nem hajolhat maga felé a kormányzó erő keze. A jelöltállítás feltételeinek szigorításakor már eddig is feleslegesen dőltek ki tilalomfák, mostantól azonban erre már nincs lehetőség. Ha a kormányoldal egyoldalúan olyan egyéni választókerületeket alakít ki, amelyek jellemzően eltérő nagyságúak (különösen a választókorú népesség vonatkozásában), és közben minden esetben önmaguknak kedvező eredményt állítanak elő, felülírva a többségi választói akaratot, akkor nem lesz demokratikus választási rendszere Magyarországnak.