Az új Ptk. szerint az is üzleti titok lenne, mire költötték a közpénzeket
A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös levelükben arra kérik Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, lépjen fel azért, hogy az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) is a közpénzek átláthatóságát szem előtt tartva szabályozza az üzleti titok fogalmát.
A három civil szervezet szerint az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) jelentősen megnehezítheti a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, hiszen az országgyűlés előtt fekvő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.
A Polgári törvénykönyv jelenleg kimondja, hogy nem minősül üzleti titoknak az állami és az önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával vagy az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos adat.
Ezt a szabályt azonban a kormány által a Parlament elé benyújtott T/7971. számú javaslat kihagyná az új Ptk.-ból. Bár mind az alaptörvény, mind az információszabadságról szóló törvény utal arra, hogy a fenti adatok közérdekből nyilvánosak, súlyos problémákhoz vezethet, ha hiányzik a Polgári törvénykönyvből az erre vonatkozó szabályozás: így ugyanis a jogalkalmazók azt hihetik, hogy az új Ptk.-ban meghatározott „üzleti titkok” kivételt jelentenek nyilvánosságot biztosító szabályok alól.
Ez, azon túl, hogy tovább szűkítheti az átláthatóságot és jelentősen növeli a korrupciós kockázatokat, jogértelmezési zavarokat idézhet elő, hiszen ellentmond az alaptörvény közpénzügyi fejezete rendelkezéseinek. Fennáll a veszélye, hogy a közérdekű adatok megismerése iránt indított polgári perek tucatjai jutnak el alkotmányjogi panasz formájában az Alkotmánybírósághoz – vélik a jogvédők.
A három civil szervezet szerint elengedhetetlen, hogy – a jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan – az új Ptk.-ba is kerüljön be olyan szabály, amely egyértelműen leszögezi, hogy az üzleti titok fogalmába nem érthetőek bele a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok.
Ezért levelükben arra kérik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, hogy gyakorolja törvényben biztosított jogkörét, és tegyen javaslatot a parlamentnek arra vonatkozóan, hogy az üzleti titok jelenlegi törvényi szabályozása megmaradjon.
Mit mondanak a jogszabályok?
Az új alaptörvény kimondja, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával”. Az ilyen pénzeket, illetve a teljes nemzeti vagyont – tehát az állami és az önkormányzati vagyont egyaránt – „az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni”. Az alaptörvény szerint a „közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok”.
A jelenlegi – immár több mint ötvenéves – Ptk. nagyjából ezzel összhangban szabályozza a közpénzek nyilvánosságát. „Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli” – derül ki a jogszabályból.
A nyilvánosság csak abban az esetben korlátozható, ha ezzel valaki olyan adatokhoz férne hozzá, „amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét”.
A Ptk. ugyanakkor előírja, hogy az, „aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a (…) közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni”. Ez történhet az interneten vagy hirdetmény útján. „A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető”.
Az új Ptk. tervezetében viszont csak annyi szerepel, hogy az „üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli”. Kivétel pedig nincs.
