Az elemző intézet által felállított politikai hatás index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvényeknek és jogszabálytervezetnek, amely a döntéshozók asztalára, és ezzel szinte párhuzamosan a közvélemény elé kerülnek a következő negyedévben.

2012. első negyedévben a kormány tavaszi törvényalkotási programja, munkaterve és az Országgyűlés előtt lévő előterjesztések alapján az elemzés 54 jogalkotási kezdeményezést vizsgált meg. Érdekeség, hogy 2011 eleje óta ez a legalacsonyabb szám, amely azt is kifejezi, hogy a kormány és a kormánypártok elviekben a jogalkotási tempó visszafogására készülnek. Még az EU-s elnökség ideje alatt is több új, vagy módosuló jogszabállyal lehetett számolni.

A vizsgált jogalkotási kezdeményezések alapján az előttünk álló három hónapban a következő öt ügy lesz a leginkább a közvélemény figyelmének fókuszában (zárójelben a PHa-index):

1. Az új Büntető Törvénykönyv (4) megalkotása lesz várhatóan a legnagyobb horderejű ügy. Szinte biztosan detektálhatóak olyan szakmai, majd ebből kibontakozó politikai viták, amely az érdeklődés középpontjába helyezik a kérdést. Amennyiben a kormánypártok egyedül fogadják el a BTK-t, akkor felerősödhetnek azok a hangok, amelyek szerint a kormánypártok visszaélnek hatalmukkal.

2. A járások kialakításáról szóló törvény (3,6) azért lesz alapvetően meghatározó a politikai napirend szempontjából, mert továbbviszi a mostani önkormányzati rendszer átalakítását. Várakozásaink szerint konfliktusok is várhatóak ennek kapcsán a kormánypárti frakción belül is, mivel a járások kialakítása, központok kijelölésének kérdése a választókerületi képviselőket könnyen nehéz helyzetbe hozhatják.

3. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény (3,35) már a parlamenti zárószavazás előtt áll. Emiatt éles politikai konfliktusnak kevés ideje maradt, de a zárószavazás februárra való átcsúszása miatt a szakmai viták tovább folytatódhatnak arról, hogy helyes e a dohánykereskedelmet monopolizálni. A kérdés inkább azért került előkelő helyre a listán, mert jelentős társadalmi csoportot érint, és komoly gazdasági hatása van.

4-5. A Nemzeti Alaptanterv és a közösségi közlekedés finanszírozásával kapcsolatos két jogszabály (3,2-3,2) végzett a negyedik és ötödik helyen. Az új Nemzeti Alaptanterv várhatóan felerősíti azokat a politikai és szakmai vitákat, amelyek a köznevelési törvény elfogadásakor is lángoltak. Várhatóan komoly, és a médiában jól transzformálható ideológiai viták is lehetnek a NAT kapcsán.

A közösségi közlekedés finanszírozásának kérdése a jogalkotásban budapesti kerületi polgármesterek miatt jelent meg. A parlament egyelőre érdemben nem tárgyalta azt a javaslatot, amely a fővárosi vállalkozásokat terhelő iparűzési adó megemeléséből hozna új forrásokat főképpen a BKV számára. Feltehetőleg, ha januárban nem sikerül egy a kormány és a fővárosi vezetés számára is elfogadható finanszírozási tervet elkészíteni a BKV-ra, akkor kénytelen lesz valamilyen módon forrást teremteni a közösségi közlekedés életben tartásához a parlament. Ez azonban, akár a koalíción belül is nagyon éles vitákat hozhat a felszínre.

A Policy Agenda szerint ugyanakkor a politikai napirendet az első negyedévben alapvetően felboríthatja az EU-IMF pénzügyi segítségről szóló tárgyalások eredménye, vagy eredménytelensége. Mindkét verzióban gyorsan napirendre kerülhet az új jegybank törvény módosítása, vagy a pénzügyi stabilitásról szóló, év végén elfogadott törvény. De természetesen a gazdaság helyzete új, rendkívüli intézkedéseket, akár a költségvetés, akár az adójogszabályok átírását is eredményezheti.