A katonai ügyészség szerint az adatvédelmi biztos a büntetőeljárási törvény alapján nem jogosult betekinteni Szilvásy Györgynek a kémügy kapcsán tett tanúvallomásába. Ezt maga Jóri András mondta el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról a levélről, melyet az ügyészségtől kapott.

Az adatvédelmi biztos a kémügy titkosítását vizsgálja, ezért kereste meg a Katonai Ügyészséget. Azt próbálja tisztázni, hogy indokolt-e a szigorúan titkos minősítés.

Jóri elmondta, hogy meglepte az ügyészség indoklása, melyet abszurd jogi álláspontnak tart, mert álláspontja szerint az adatvédelmi törvény alapján jogosult betekinteni Szilvásy vallomásába. Az ombudsman válaszolni fog az ügyészségnek, és leírja, hogy a hatályos törvények mely pontjai alapján van jogosultsága betekinteni az iratokba.

Két beadvány is érkezett az adatvédelmi biztoshoz a kémügy titkosításának ügyében: az egyik kérelmet Vadai Ágnes, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a másikat Szilvásy ügyvédje adta be.

Jóri András elmondta, hogy vizsgálatának eredményét – amennyiben kérné az adatok nyilvánossá tételét – a bíróságon lehetne megtámadni. Abban az esetben két bírósági tárgyalás futna egymás mellett, egy időben.

Az ombudsman azt mondta, hogy a titkosítás minden elemét megvizsgálja, abból a szempontból, hogy ha nyilvánosságra kerülne bármilyen információ, az milyen következménnyel járna. Jóri egy korábbi ügyet hozott fel példáként, amikor kiderült, hogy a titkosítás nem indokolt, mert a titkosított adatok egyébként nyilvánosak. Az ombudsman azonban hangsúlyozta, hogy most sokkal bonyolultabb az eset, mivel itt büntetőeljárásról van szó.

A kémügy a nyilvánosság teljes kizárásával folyik, így még azt sem tudni, hogy a volt titokminisztert és a Nemzetbiztonsági Hivatal egy korábbi vezetőjét milyen cselekmények alapján gyanúsítják kémkedéssel.

Az adatvédelmi biztos tájékoztatását azonban nem tagadhatnák meg, mert a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény egyértelműen kimondja: a szakombudsman „a feladatai ellátása során az adatkezelőtől minden olyan kérdésben felvilágosítást kérhet, az összes olyan iratba betekinthet, illetve iratról másolatot kérhet, adatkezelést megismerhet, amely személyes adatokkal, közérdekű adatokkal vagy közérdekből nyilvános adatokkal összefügghet”.

A jogszabályból az is kiderül, hogy „a minősített adat az adatvédelmi biztost (...) jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a minősített adat megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek”.

„Ha az adatvédelmi biztos az eljárása során a nemzeti minősített adat minősítését indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére szólítja fel” – így rendelkezik a jogszabály. Ha a titokgazda ezt a kérést megalapozatlannak tartja, a Fővárosi Bírósághoz fordulhat.