Hatvani Istvánt, aki a gyilkosságot ténylegesen elkövette, szintén elítélte a törvényszék. Ő tíz év fegyházbüntetést kapott. Ugyanakkor az ügy harmadrendű vádlottját, Fazekas Ferencet, aki a Fővárosi Főügyészség szerint a gyilkosság helyszínére „csalta” Prisztás Józsefet, és erről értesítette Portikot, a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette.

A BRFK alig egy évvel a Prisztás-gyilkosság után lezárta a nyomozást, mivel akkor „az elkövetőről érdemi információt nem sikerült összegyűjteni”. Az eljárás folytatását 15 évvel később, 2012. február 15-én rendelte el a Fővárosi Főügyészség az addig keletkezett új bizonyítékok, jellemzően egykori rivális bűnözők vagy ellenlábassá vált volt „üzlettársak” vallomásai alapján.

Az ítélet indoklásából kitűnik, a bíróság bizonyítottnak látta, hogy Portik és Prisztás egyaránt jelentős összegekkel szálltak be a Lakatos András, alias Kis Bandi által szervezett (később az alvilág bankjaként elhíresült) takarékszövetkezet alapításába. A bank azonban nem kapta meg a szükséges engedélyeket, Kis Bandi tartozásai rendezése elől külföldre menekült. Miután Portiknak és Prisztásnak ugyanazt a három ingatlant ajánlotta fedezetként, a két befektető egyezkedni próbált. Prisztás azonban mindhárom ingatlant magának követelte, és ebből nem volt hajlandó engedni, ezért Portik eldöntötte: meg kell halnia.

A bíróság szavahihető tanúnak tekintette K. Györgyit (Kis Bandi volt titkárnőjét, majd Portik munkatársát), aki hallotta azt, amint a Művészinas étteremben Portik azt mondta Hatvani Istvánnak, hogy a sértettet meg kell ölni, majd akinek később elismerte, hogy Pisztást lelőtte, majd a Dunába dobta a fegyvert, valamint a kerékpárt, amellyel a helyszínre ment. Emellett Radnai László és Csüllög Zsigmond tanúk vallomásait is hitelesnek fogadta el, akik szerint Portik Tamás maga ismerte el a sértett lelövetését. (Annak ellenére is hitelesnek fogadta el a vallomásukat, hogy Radnai például kijelentette, tudomása szerint a vádirattal ellentétben nem Hatvani István, hanem Jozef Rohác lőtte le Prisztás Józsefet. – A szerk.)

A bíróság megállapította, hogy a vallomások egymást erősítették és alátámasztották, így a tanúk csak úgy szerezhettek tudomást a bűncselekményről, hogy arról a vádlottak valóban beszámoltak nekik. A vallomásokat a híváslisták és a mobiltelefonok cellainformációi is igazolták. (A Portik mellett tanúskodók, vagy legalábbis a vádiratban foglaltakat megkérdőjelező tanúk egyike sem bizonyult szavahihetőnek és érdeminek a bíróság szemében. – A szerk.)

A törvényszék szerint ugyanakkor az ügyészség kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani, hogy az eljárásban végig tagadó Fazekas Ferenc tudta volna, hogy Portik és Hatvani Prisztás megölését tervezik. Nem látta azt sem megállapíthatónak, hogy Fazekas tudatosan adott volna téves személyleírást az elkövetőről a nyomozó hatóság előtt tett tanúvallomásában.

Az ítélet nem jogerős, mivel az ügyész súlyosbításért, Fazekas bűnösségének megállapításáért, míg az elítélt vádlottak és védőik felmentésért nyújtottak be fellebbezést. Portik és Hatvani letartóztatását a bíróság meghosszabbította, Fazekast szabadlábra helyezte.

A P. Tamás és 2 társa ellen emberölés bűntette miatt folyamatban lévő büntetőügy