Több módosító indítványt is bead a 2010-es költségvetés tervezetéhez az SZDSZ-frakció, de ezek kizárólag olyanok, amelyek nem növelik a jövő évi hiánycélt. Kóka János frakcióvezető csütörtökön leszögezte: nem támogatják jelenlegi formájában az Út a munkához programot, és annak 13 milliárd forintos kiadási növekményét.

A módosító indítványok többletforrását nagyrészt az Út a munkához programban találta meg az ellenzéki párt. A liberális frakció az Út a munkához programot a jelenlegi formájában nem támogatja. A képviselőcsoport osztja azok véleményét, akik szerint a közintézmények által teremtett közmunka túl kicsi arányban vezeti vissza a munkanélkülieket a munkaerőpiacra. Ezért azt javasolják, hogy az erre szánt forrás nagy részét inkább pályázati úton kínálják fel a magyar kis- és középvállalkozásoknak: azok a magyar cégek nyerhetnek el pénzt, akik vállalják a tartósan munkanélküliek foglalkoztatását.

Kóka János szerint a méltányossági és foglalkoztatáspolitikai szempontból is lényegesen hatékonyabbak az általunk javasolt módosítások, mint az a közmunkaprogram, amelyre jövőre túl sok pénzt szeretne az állam a közhivatalokon keresztül szétszórni. A liberális frakció e forrásból növelné a fogyatékosok, halmozottan sérültek foglalkoztatási, képzési és gondozási támogatását, a hátrányos helyzetű, többségében roma diákok ösztöndíját pedig megtartaná, a Magyar Bálint által elindított Útravaló program keretében.

A frakcióvezető aláhúzta: az SZDSZ támogatja a parlament előtt lévő olyan módosító indítványokat, amelyek a valóban rászoruló diákok étkezését és művészet-oktatását megnyugtatóan biztosítják.

A költségvetést megalapozó, úgynevezett salátatörvényhez is nyújt be módosító indítványokat az SZDSZ. Például liberalizálnák a munkaerőpiaci alap forrásainak felhasználását úgy, hogy az állami munkaügyi hivatalok mellett magánszolgáltatók is a piacra léphessenek. A munkaerő-közvetítő cégek számára megnyitnák a lehetőséget, hogy pályázaton nyerhessenek el pénzt a tartósan munkanélküliek munkához juttatására.

Kóka János szerint semmilyen költségvetési módosítás nem veszélyeztetheti azt a célt, hogy 2010-ben a vállalkozások és a munkajövedelemmel rendelkezők 400 milliárd forinttal kevesebb közterhet fizessenek. Úgy fogalmazott: "a hiánycél mellett az  adócsökkentést is kőbe kell vésni".

Retkes Attila: új munkaformák elterjesztését javasolják a liberálisok

A rugalmas foglalkoztatási formák - a részmunkaidő, a távmunka, illetve az állásmegosztás - alkalmazásának előnyeiről, az SZDSZ gazdaságpolitikai programtervezetének egyik javaslatáról beszélt Retkes Attila pártelnök Győrött. A lapunkhoz eljuttatott közelemény szerint arról is szólt, hogy a rugalmas időbeosztás különösen a kisgyermekes anyák, az idősek munkaerő-piaci visszatérését, illetve a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segítheti. A részmunkaidő és a távmunka pedig vidéken nagyon sikeres munkaforma lehet, sok család számára teremtheti meg a biztos megélhetést és az emberséges munkakörülményeket.

A rugalmas munkaformák alkalmazása a magyar munkavállalók kétharmadának foglalkoztatását biztosító kis- és középvállalkozások számára is előnyös, ezt a folyamatot az SZDSZ szerint az állam is segíthetné: adókedvezményben részesíthetné azokat a kis- és középvállalkozásokat, melyek rugalmas formában alkalmazzák munkavállalóik egy részét. A liberálisok azt javasolják, hogy az alternatív foglalkoztatásra a munkaerőpiaci alap aktív eszközeinek keretein belül az eddiginél jóval nagyobb arányban nyíljék mód.

"Meggyőződésünk, hogy az úgynevezett Út a munkához (az SZDSZ által nem támogatott) kormányprogram döntően az önkormányzatokra támaszkodó rendszere helyett a kis- és középvállalkozói szektort kellene támogatni, hiszen munkahelyet valójában csak ők tudnak teremteni, az önkormányzatok közmunka programjai egyrészt nem hatásosak a munkanélküliség ellen, másrészt rossz attitűdöt közvetítenek" - szögezte le a pártelnök.

Az SZDSZ környezetpolitikai kabinetjének vezetője, Kiss Róbert a költségvetés környezetpolitikai fejezetét a jelenlegi formájában nem tartja elfogadhatónak. Szerinte a törvénytervezet szinte szükséges rosszként kezeli a környezetügyet, melynek sok más mellett az egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a szaktárcák közül a legnagyobb mértékben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium költségvetése csökken, a 2007-esnek csak a 41 százaléka lesz (77 milliárd forint helyett csupán: 31 milliárd). Emellett a Környezet és Energia Operatív Program támogatása is csaknem 40 százalékkal csökken, így vele együtt az uniós forrás is hasonló arányban, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megvont támogatás hatszorosát veszítjük el.