Újabb népszavazási dömping készül – legalábbis ezt sejteti, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) egyszerre hét kezdeményezésről tárgyalt hétfőn. Igaz ezek közül hatot elutasított, s mindössze egy népi kezdeményezést talált alkalmasnak arra, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést.

Elvetette az OVB például azt a kezdeményezést, amelynek célja, hogy a pártokat tartsák távol az önkormányzati választásokról. A Magyarország Megújulásáért nevet viselő társadalmi szervezet vezetője által jegyzett kérdés népszavazásra bocsátása azonban a testület szerint – bár nem kizárt, hogy sokan lennének, akik helyeselnék a „párttalanítást” – ellentétes lenne a hatályos alkotmánnyal, amely kimondja: „a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában”.

A politikai szervezetek jelöltállítási jogát tehát nem korlátozhatják, így aláírásgyűjtő ívet nem hitelesítették.

Mi az a "gazdasági válság"?

Talán még népszerűbb üggyel próbálkozott két magánszemély. Ők azt kérdezték volna: „Egyetért-e ön azzal, hogy az országgyűlés törvényben kötelezze a bankokat a devizaalapú hitelek szerződéskori árfolyamon forintalapúra történő átváltására a gazdasági válságra való tekintettel?”. Melyik devizahiteles ne értene vele egyet?

Kész szerencse, hogy a választási bizottság tagjai nem értették a kérdést, különben a hazai bankrendszer – ahol a kötött árfolyamon történő végtörlesztés miatt már éppen elég ideges a hangulat – végképp összeomlik.

Az OVB egyébként azért nem hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, mert a testület álláspontja szerint nem egyértelmű, hogy a kezdeményezők mit értenek „devizalapú”, s mit „forintalapú” hitelen, illetve „gazdasági válságon”. Ha csak ennyi volt a baj, kizárólag azon múlik, hogy az indítványozók képesek-e pontosabban fogalmazni, s akkor mehet a referendum.

Mikortól csalás az árverezésen szerzett vagyon?

Ugyanez a két ember – akik vélhetően maguk is érintettek lehetnek – azt is népszavazásra bocsátaná, hogy az országgyűlés vizsgálja meg: a bedőlt hitelesek „vagyonának elárverezése minden esetben törvényes keretek között zajlott-e le”. A bizottság ezt a kérdést sem találta elfogadhatónak, mert nem derül ki belőle, hogy egy eredményes referendum esetén az országgyűlést milyen jogalkotási kötelezettség terhelné.

Az árverezéssel másnak is baja lehet. Egy másik magánszemély ugyanis arról kérdezné a népet, egyetértenek-e azzal, hogy amennyiben a dobra vert ingatlant öt éven belül az árverésen befolyt érték legalább kétszereséért adják el, csalás miatt induljon büntetőeljárás.

Az eredeti kérdés ennél jóval bonyolultabb volt, nem csoda hát, hogy az OVB ezúttal is alkalmazta a szokásos „csodafegyvert”: az egyértelműség hiánya miatt az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.

Egy újabb próbálkozó meg a bírák személyes felelősségét vizsgáltatná egy, a bíróságtól független szervezettel. „A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve” – idézte az OVB ismét az alkotmányt, s erre hivatkozással mindjárt nemet is mondott a kezdeményezésre.

Valószínűleg jogász lehet, aki az alaptörvény hatályba lépésének napját halasztaná el úgy, hogy az csak a legutolsó sarkalatos törvény kihirdetése után hat hónappal lépjen életbe. Az indok: csak így biztosítható kellő felkészülési idő az új alkotmány alkalmazására. „A választópolgár számára nem egyértelmű a kérdés” – ezzel seperte le ezt a kezdeményezést is a választási bizottság az asztalról.

Valakinek mégis sikerült érthető kérdést feltennie

„Kezdeményezzük, hogy az országgyűlés tűzze napirendre azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon” – javasolja egy magánszemély. Az OVB-nek kizárólag ezzel az indítvánnyal nem akadt gondja, mert az aláírásgyűjtő ív a testület szerint is eleget tesz a formai, a kérdés pedig a tartalmi követelményeknek. Indulhat tehát az aláírásgyűjtés, s ha összejön százezer támogató, a parlamentnek tárgyalnia kell a felvetésről, bár jogalkotási kötelezettsége nincs.

Amúgy az ENSZ emberi jogi tanácsa is nagyjából ugyanerre szólított fel pár hete, amikor a magyar delegáció – a négyévente esedékes felülvizsgálat keretében – beszámolt az emberi jogok helyzetéről. Magyarország „tegyen intézkedéseket a családon belüli erőszakot és a házastárs általi nemi erőszakot tiltó konkrét jogszabályok elfogadására” – olvasható egyebek mellett az ajánlásban.

A kormány álláspontja azonban egészen más: nincs itt szükség semmilyen intézkedésre, mert a Btk. és a szabálysértési törvény „jelenleg is létező tényállásai teljes körűen lefedik azokat a cselekményeket (...), amelyeket a családon belüli erőszak körébe lehetne vonni” – szögezi le öntudatosan az ajánlásokkal kapcsolatos kormányhatározat.

Bizonyára sokan vannak, akik ezt másként gondolják.