László Róbert, az intézet választási szakértője kérdésünkre elmondta: ennek magyarázata elsősorban az, hogy a jelenlegi kormánypártok a választókerületi térképet igen tudatosan a saját érdekeiknek megfelelően rajzolták át.

Az a szakértő szerint szinte bizonyos, hogy a határon túli szavazók túlnyomó része a jobboldalt támogatja majd. Az ellenzéknek néhány tízezer vokssal többet kell szereznie itthon, hogy ezt ellensúlyozza. A választókerületek kialakítása miatt viszont legalább 200-250 ezer többletszavazatra van szüksége az Összefogásnak, ha győzni akar – hangsúlyozta László Róbert. Ez utóbbi oka, hogy a 176 egyéni választókerület helyett a kisebb parlamentnek megfelelő 106-ot a korábbi választási eredmények figyelembevételével hozták létre.

Például egyes, hagyományosan a baloldalt támogató körzeteket feldaraboltak, és úgy csatolták azokat más területekhez, hogy az ott élők korábbi pártpreferenciái alapján a Fidesz esélyei növekedjenek. Volt másik trükk is: az inkább jobbra húzó választókerületek kisebbek lettek, mint azok, amelyekben valószínűleg a baloldali jelölt lehet a befutó. A modellszámítás során a 2010-es parlamenti választás eredményéből indultak ki, és a 11 ezer szavazókör adatai alapján határozták meg, hogy a 106 új körzetben az egyéni jelöltek támogatottsága mennyire tér majd el a pártlisták támogatottságától – magyarázta László Róbert.

Ennek alapján pedig már becsülhető, hogy előre meghatározott szavazatarányok mellett az egyes körzetekben hány voksra volna szükség a mandátum elnyeréséhez. A szakértő nem vitatja: ez a módszer támadható, de szerinte arra mindenképpen alkalmas, hogy a rendszerszintű anomáliákra felhívja a figyelmet. Kiderült ugyanis, hogy a választási térkép manipulációja miatt az ellenzéknek országosan sokkal több szavazatot kell elnyernie ahhoz, hogy a 199 fős parlamentben legalább száz képviselői helyhez jusson, vagyis minimális többséget szerezzen.

Ezt a szakértő szerint nagyrészt az magyarázza, hogy az egyes körzetekben a választásra jogosultak száma nagyjából 65 ezer és 85 ezer között változik, és a „jobbra lejtő” kisebb választókerületekben kevesebb voks is elég a mandátum megszerzéséhez, mint az inkább baloldali kötődésű s nagyobb körzetekben. Az új választási rendszer ráadásul a győztest is kompenzálja, tehát az egyéni körzetben az első helyen végzett jelöltre leadott voksok egy része is töredékszavazatként az országos listára kerül.

Minél nagyobb arányban nyer valaki, annál több lesz az ilyen töredékszavazat, tehát ha a Fidesz egyes körzetekben fölényes győzelmet ér el, míg másokban csak minimális különbséggel veszít, ez a listáról további mandátumokat hozhat számára. László Róbert szerint ennek a hatását nem tudták modellezni, bár ha ez így alakulna, a baloldalnak további szavazatokra lenne szüksége. A Political Capital következtetései Tóth Zoltán választási szakértő szerint helytállóak.

A választókörzeteket a 2006-os, illetve nagyobbrészt a 2010-es választási eredmények alapján alakították ki – mondta –, de még arra is figyeltek, hogy bizonyos területeken a negyven évig fennálló kommunista hatalom sem tudta megtörni az évszázados beidegződéseket, így fennmaradtak tradicionálisan jobboldali beállítottságú térségek. Tóth jelezte, hogy a baloldal esélyeit rontja, ha lesznek nemzetiségi képviselők – legfeljebb két ilyen mandátumról lehet szó –, mert ők is csaknem bizonyosan a jelenlegi kormánypártok mellé állnak.

A Fidesz már csak erődemonstrációt tart a gyűjtéssel